Amikor az agynak több időre van szüksége

2018-08-15 | Down gyereket nevelek| Értelmi fejlődés| Fejlődési területek

A lassú információfeldolgozás minden más tünettől függetlenül is jelentkezhet, de általában más problémákhoz (pl. ADHD vagy diszgráfia) kapcsolódik. Down-szindrómásoknál a mentális folyamatok nem csak sebességben térhetnek el a tipikustól, mégis érdemes áttekinteni, hogy milyen problémákat okozhat pusztán a feldolgozás lassúsága, és hogyan lehet ezeken segíteni.

Mit jelent a lassabb információfeldolgozás?

Az információfeldolgozás minden szakasza lehet lassabb, vagyis az ingerek észlelése, szűrése, befogadása, értelmezése, rendezése, a lehetséges reakciók kiválasztása, végrehajtása is. Mivel a rövid távú memória időben korlátozott, lassabb feldolgozás esetén ennek kapacitása is csökken: ha lassabban dolgozunk, adott idő alatt kevesebb információval tudunk egyszerre dolgozni.

Különböző feladatoknál különböző lehet a feldolgozási gyorsaság, de még hasonlónak látszó feladatokban is nagy eltérések lehetnek alkalomról alkalomra. Általában jellemző azonban, hogy

• a gyereket leterheli a túl sok információ,

• hosszabb időre van szüksége, hogy válaszoljon vagy eldöntsön valamit,

• többször kell elolvasnia a feladatot, hogy megértse,

• több lépésből álló utasításokat nehezen hajt végre,

• az időre végzett feladatoknál alulteljesít

• nehézségei vannak tevékenységek váltásánál

• különösen lassú az írásbeli feladatoknál

• a beszélgetéseket nehezen követi, kimaradnak neki részletek

• a feladatokba nehezen kezd bele, közben elkalandozik a figyelme és saját haladását nehezen kontrollálja.

Egy ilyen gyerek hétköznapjaiban megnyilvánuló tipikus nehézségeket ábrázolják a képek is.

A lassabb információfeldolgozás következményeit gyakran a képességek hiányának tulajdonítják, így esetleg meg sem próbálják a lassúsággal kapcsolatos gondokat áthidalni. Az információ feldolgozásának lassúsága azonban nem azt jelenti, hogy az illető “nem tudja” vagy “nem képes rá”, csak annyit, hogy lassabban és több erőfeszítéssel végzi el a feladatait.

A lassabb információfeldolgozás következményei olykor magatartásproblémának, makacsságnak, ellenszegülésnek látszanak, ráadásul ha ennek megfelelően reagálunk rájuk, az a helyzetet csak tovább rontja. A személyközi kapcsolatokban, a beilleszkedésben és a személyes jóllétben, az önbizalomban, a gyerek saját magával kapcsolatos elvárásaiban, motivációjában is jelentkezhetnek nem kívánatos hatások.

Hogyan segíthetünk?

Adjunk időt

A legfontosabb a türelem. Várjuk meg, míg a kérdéseinkre válasz érkezik, szánjunk több időt az egyes tevékenységekre, és óvakodjunk a sürgetéstől: Minden közbeszúrt “Igyekezz már!” plusz ingert, plusz információt és plusz érzelmi terhet jelent, így csak még tovább nehezíti a feldolgozást.

Az információ szűrése és rendezése

• Zárjuk ki a zavaró ingereket: zajokat, mozgást, fölösleges tárgyakat. Az íróasztalon csak az aktuális feladat kellékei legyenek. A könyvben, munkafüzetben takarjuk le a nem a feladathoz tartozó szövegeket, képeket.

• A feladatokat bontsuk apró lépésekre (ha olyan jellegű a feladat, lépésenként külön határidővel)

• Tisztázzuk azt is, hogy mit nem kell megcsinálni.

• Az utasításokat mondjuk el lassan. Ha lehet, használjunk képeket, vizuális segédeszközöket, olvasni tudó gyereknek írjuk is le.

• A szövegkiemelők és a post it cédulák segíthetnek aktívan olvasni és fókuszálni (ügyeljünk rá, hogy ne épp ezek vonják el a figyelmet).

Napirend

A következetes napirend többféle szempontból is nagy segítség lehet: a feldolgozandó információ mennyiségének és a váltások okozta terhek csökkentésében valamint az időbeosztás tudatosításában is.

• Használjunk képes napirendet. Győződjünk meg róla, hogy a gyerek érti a képeket, és a beosztást többször is nézzük át együtt.

• Ha a gyerek már tud olvasni, a teendőket írjuk is le.

• A napok szervezésénél törekedjünk arra, hogy a lehető legkevesebb váltás legyen.

• Ha az esti rutinok mellé még beilleszthető, készüljünk elő a következő napra: készítsük elő a ruhákat, pakoljunk be a táskába, terítsünk meg reggelihez.

• Ügyeljünk rá, hogy a gyereknek elegendő pihentető alvásban legyen része és gondoskodjunk róla, hogy megfelelően táplálkozzon.

Tegyük konkrétabbá az idő fogalmát

• Konyhai stopperrel vagy órával segítsünk követni az eltelt időt.

• Segítsünk megbecsülni, mennyi időbe kerül egy feladat és együtt ellenőrizzük, hogy helyes volt-e a becslésünk. Figyeljük meg együtt, mikor kezd hozzá egy feladathoz és mikor fejezi be.

• Határidős feladatoknál ne csak azt mondjuk meg, hogy mikorra fejezze be, hanem azt is, hogy mikor kezdjen hozzá.

Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás

Az automatizálódott készségek kevesebb mentális energiát igényelnek és gyorsabban végrehajthatóak. Ezért a fontos készségeket, feladatokat kitartóan és következetesen kell gyakorolni.

Motiváció

Könnyebb mozgósítani az energiákat olyan feladatokban, amelyeket nagyon szeretünk, amik nagyon érdekelnek bennünket. A fontos készségek gyakorlását helyezzük olyan kontextusba, ami a gyereket lázba hozza, érdekli. (Pl. valószínűleg szívesebben ír a barátjának levelet, mint hogy az írás munkafüzetben gyakoroljon.)

Türelem mégegyszer

Aki lassabban dolgozza fel az információt, az gyakran úgy néz ki, mintha nem is akarna próbálkozni, mintha nem is érdekelné, mi történik. Ne dőljünk be ennek a látványnak! Kiderülhet, hogy a gyerek valójában sokkal okosabb, mint amilyennek egy szűk időintervallumokra osztott, folytonosan sürgető világban látszott. Csak időre van szüksége, és egy kis lassításra. Sőt, a végén még az is kiderülhet, hogy az a kis lassítás nekünk is nagyon jót tesz.   

Az információ és a képek az Understood oldalairól származnak: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, ezen belül a képek anyaga itt található. A címlapképen John Holcroft illusztrációja