Azok a babák, akiket Down-szindrómával diagnosztizálnak, automatikusan bekerülnek a rendszerbe, és korai (majd későbbi 🙂 ) fejlesztésre járnak, ahol hozzáértő gyógypedagógusok tartják szemmel és irányítják a fejlődésüket – elvileg. De néha vagy még inkább néhol másképp alakul. Tovább
Elinor Curtis hatéves, Down-szindrómás és az Egyesült Királyságban él. Édesanyja angolul beszél hozzá, apja walesi nyelven. Öccsével együtt walesi nyelviskolába jár. Tovább
Az alapfokú oktatás befejeződése után a fiatalok kikerülnek a megszokott közösségeikből, új élethelyzetekben kell helytállniuk, több idegennel kell megértetniük magukat így az önállóság és a kommunikáció kérdése ekkor is előtérbe kerül. Tovább
Ha megtaláljuk, mi az, amire a gyerek képes, mi az, ami érdekli, és mi az, amire szüksége van, segíthetünk neki, hogy a tehetsége kibontakozzon, és a lehető legönállóbb életet élhesse, a közösségbe illeszkedve.Tovább
Matyi és Peti Down-szindrómás kisgyerekek, akiknek a tipikus fejlődésű társak között megtanult babajelbeszéd segít kifejezni azokat az igényeket és gondolatokat, amelyeket elmondani még nem tudnak. Tovább
A Beszélő Babakezek babajel tanfolyamok nem csak a kommunikációt és a szülő-gyerek kapcsolatot támogatják. A befogadó közösség a társadalmi beilleszkedést is segíti. Tovább
Amikor egy várt kisbaba Down-szindrómával születik, a váratlanság érzése egy időre elnyomhat minden mást. A babát várták, de ezt a helyzetet nem. Tovább
Mi baj lehet azzal, ha az elvárásainkat a diákok IQ-jához szabjuk és ez alapján döntjük el, hogyan és mit tanulhatnak? Egyáltalán mi más jelölhetné ki az oktatási célokat?Tovább
Dennis Rosen bostoni gyermek tüdőgyógyász, akinek könyve jelent meg az orvos-beteg kommunikáció színvonalának javításáról. Az alábbi történetben egy nem beszélő kis páciensével kapcsolatos gondolatait osztja meg. Tanácsait érdemes megfogadni, bármilyen korú emberről és bármilyen jellegű és fokú fogyatékosságról legyen is szó.Tovább