Az atlasz és az axis az első két nyaki csigolya neve. Ha ez a két csigolya egymástól rendellenesen elmozdul, nyomást gyakorolhatnak a gerincvelőre, ami különböző enyhébb, és idővel súlyosabb idegrendszeri tüneteket okoz. Tovább
Számos gyerek életét mentheti meg egy oxfordi kutatók által kifejlesztett új szűrőeljárás és protokoll, amellyel a Down-szindrómás újszülötteknél kimutatható a leukémia kockázata. Tovább
A Down-szindróma egyik kísérő betegsége lehet a korán megjelenő Alzheimer-kór, amelyet a legújabb kutatások szerint a táplálkozás, leginkább a cukorfogyasztás is befolyásolhat.Tovább
A 12 éves Ava Looney három és fél évig szenvedett fiatalkori sokízületi gyulladásban (arthritisz), annak ellenére, hogy ez alatt specialisták sorát keresték fel. Tovább
A pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis) esetén nem termelődik elegendő a pajzsmirigy hormonjaiból, elsősorban a tiroxinból (T4), amely az agy és a test szöveteinek növekedési tempóját befolyásolja. A Down-szindrómás gyerekek körében ez a leggyakoribb endokrinológiai probléma, mintegy tíz százalékukat érinti. Felnőtteknél 13-50%-ra becsülik az előfordulását. Tovább
A Down-szindróma a szem fejlődésére is hatással van és a Down-szindrómások körében a szemészeti problémák előfordulása több, mint 50%. Ezek olyan enyhe eltérések is lehetnek, mint egy könnycsatorna elzáródás, de olyan súlyosak is, mint a veleszületett szürkehályog.
Veleszületett emésztőszervi elváltozások a Down-szindrómás újszülöttek körében – a panasz jellegétől függően – 1-5%-ban fordulnak elő. A leggyakrabban a következőkkel találkozhatunk:
A köztudatban a Down-szindróma és a szívbetegség fogalma összekapcsolódik, valójában azonban csak az esetek 40-60%-ában fordul elő. A leggyakoribb szívfejlődési rendellenesség Down-szindrómánál Tovább
Egy gyógymód akkor számít alternatívnak, ha nem felel meg azoknak a szigorú kritériumoknak, amelyeknek a “hivatalos”, tudományos orvoslás eszközei megfelelnek, vagyis amíg a hatékonyságát nem sikerül kontrollált, kettősvak teszteken megismételhetően bizonyítani. Tovább
Az emberi észlelés egyik jellegzetessége, hogy a külvilágból jövő információt erősen szűrjük és korábbi tapasztalataink alapján értelmezzük. Vagyis, azt, amit látunk, hallunk, tapasztalunk, nem egyértelműen határozza meg, hogy mi történik “odakinn”, csak befolyásolja. Tovább