Azok a babák, akiket Down-szindrómával diagnosztizálnak, automatikusan bekerülnek a rendszerbe, és korai (majd későbbi 🙂 ) fejlesztésre járnak, ahol hozzáértő gyógypedagógusok tartják szemmel és irányítják a fejlődésüket – elvileg. De néha vagy még inkább néhol másképp alakul. Tovább
– Szemben az elterjedt nézetekkel, a tanulási folyamat a Down-szindrómásoknál soha nem áll le, és a gyakorlati készségeket felnőtt korukban is elsajátíthatják és fejleszthetik Tovább
Elinor Curtis hatéves, Down-szindrómás és az Egyesült Királyságban él. Édesanyja angolul beszél hozzá, apja walesi nyelven. Öccsével együtt walesi nyelviskolába jár. Tovább
A Down-szindrómás gyerekek többségének a nyelvelsajátítás, különösen a beszéd nehéz terület lehet. Ugyanakkor a látott információra jobban tudnak támaszkodni, és az olvasás kiemelten fontossá válhat. A szófelismerés tanításával már az óvodás korú gyerekek nyelvi fejlődését is tudjuk támogatni és a későbbi olvasást is előkészíthetjük. Tovább
Akár szülőként, akár pedagógusként találkozunk tanulási nehézségekkel élő gyerekekkel, fontos, hogy ismerjük a hibázás nélküli tanulás módszerét. Az alábbi példában nem csak ebbe a módszerbe, hanem az inkluzív oktatás gyakorlatába is bepillantást nyerhetünk. Tovább
Az alapfokú oktatás befejeződése után a fiatalok kikerülnek a megszokott közösségeikből, új élethelyzetekben kell helytállniuk, több idegennel kell megértetniük magukat így az önállóság és a kommunikáció kérdése ekkor is előtérbe kerül. Tovább
A lassú információfeldolgozás minden más tünettől függetlenül is jelentkezhet, de általában más problémákhoz (pl. ADHD vagy diszgráfia) kapcsolódik. Down-szindrómásoknál a mentális folyamatok nem csak sebességben térhetnek el a tipikustól, mégis érdemes áttekinteni, hogy milyen problémákat okozhat pusztán a feldolgozás lassúsága, és hogyan lehet ezeken segíteni. Tovább
A döntési lehetőségek szerepe az önállóság és a kommunikáció fejlesztésében Down-szindrómás kamaszoknál és felnőtteknél – Nicola Hart és Patricia Griffin írása alapjánTovább