A tehetség kibontakoztatása – nehezített pályán is

2017-09-11 | Down gyereket nevelek| Iskola| Kommunikáció fejlődése| Önállóság| Önellátás fejlődése

Ha megtaláljuk, mi az, amire a gyerek képes, mi az, ami érdekli, és mi az, amire szüksége van, segíthetünk neki, hogy a tehetsége kibontakozzon, és a lehető legönállóbb életet élhesse, a közösségbe illeszkedve.

 

Azoknak a Down-szindrómás gyerekeknek, akik autisták is, nehezebb dolguk van: sokszor a beszéd szegényes vagy egyáltalán nem jelenik meg, ami magatartás problémákhoz vezethet. A szenzoros érzékelés zavarai is súlyosak lehetnek és akadályozhatják a társas érintkezést és a tanulást. (Megjegyzés: A szenzoros érzékelés zavara azt jelenti, hogy az illető bizonyos dolgokat nem úgy érzékel, mint a többség. Például elviselhetetlenül erősnek érzékeli a szagokat, hangokat, tapintási ingereket, a saját testével kapcsolatos érzékleteket vagy éppen nagyon gyengén érzékel bizonyos ingereket és arra van szüksége, hogy erősebbeket találjon.)

 

Az én fiam, Nick 23 éves, autista és Down-szindrómás is. Alig beszél és keresi az erős ingereket. Az évek során nagyszerű tanárai, terapeutái és autizmus szakértő gyógypedagógusai segítségével olyan készségekre tett szert, amelyekkel dolgozni tud a felnőtt foglalkoztató programban és itthon is.

 

Hogyan lehet megtalálni a kulcsot gyermekünk tehetségének kibontakoztatásához?

 

A kulcs az, hogy felismerjük a gyerek erősségeit és azokra építkezve dolgozzunk.

 

Először is, bár a fiam nem nagyon beszél, ez mégsem jelenti azt, hogy nem tud kommunikálni. Az egyik erőssége, hogy nagyon sok mindent megért. Amikor iskolába járt, a fejlesztési tervében sok célt erre az erősségére alapoztak. Így képes volt megtanulni olyan készségeket, amelyek önállóbbá tették az iskolában és itthon is. Ezeket a készségeket különböző módszerekkel és eszközökkel fejlesztették tovább, a fejlesztési terv alapján. Ilyen eszközök voltak például a PECS képes kommunikációs rendszer, amelynek a használatát megtanulta ő is, a tanárai és mi, a szülei is; alternatív kommunikációs eszközök (AAC), a feladatokat leíró képsorok, a társas helyzeteket modellező történetek, képes napirend, a kívánt viselkedés videofelvétele és lejátszása és egy jutalmazó rendszer. Mindezek az eszközök segítettek Nicknek, hogy a napirendjét követni tudja és a gyakorlati, önállóságot növelő készségei fejlődjenek.

 

  

 

A beszédértés mellett Nick másik erőssége, hogy szereti az elismerést és szereti magához ragadni a kezdeményezést. Nagyon jól ki tudja osztani a feladatokat! Amikor kisebb volt, a tanárai rájöttek, milyen ügyesen párosít. Sok célját erre építették.

 

Nick mindig szemfüles volt és figyelemmel követte, mi történik a házban. Ha lemerült az elem valamelyik zenélő játékában, odament a konyhafiókhoz, elővette a csavarhúzót és átnyújtotta nekem a játékkal együtt. Ahogy nagyobb lett, emlékszem, mennyit nyaggatta a bátyját, hogy segítsen kipakolni a mosogatógépből. Tudta, hogy melyik tányért, csészét, lábast, fazekat evőeszközt melyik szekrényben tartjuk. Hamarosan teljesen rábíztam ezt a feladatot (amiért a bátyja, Hank nem panaszkodott.)

 

Nick még ma is büszkén pakol ki a mosogatógépből!

 

A kezdeményezőkészség így is megnyilvánul:

 

Nick a salátájához vesz elő alapanyagokat és evőeszközöket.

 

Ahogy meglátta a lábas vizet a tűzhelyen, elővette a kamrából a tészta hozzávalóit.

 

A kezdeményezőkészségére támaszkodva tudtunk neki más feladatokat adni itthon és a közösségben is. Az iskolában a tanárai észrevették, hogy keresi az erős szenzoros élményeket és ezt az igényét azzal elégítették ki, hogy “nehéz munkát” adtak neki. A gyógypedagógusok tudnak ötleteket adni, hogy egy gyereknek milyen érzékelési élmények segítik a fejlődését és össze tudnak neki állítani ilyen élményeket adó tevékenységekből egy “szenzoros diétát.”  Nick például szeret dobálni és csapkodni (még mindig), ezért olyan tevékenységeket kerestek neki, amelyekben hasonló élményeket szerezhet.

 

Például ilyen feladati vannak:
• A szelektálóba dobja a szemetet (dobálás helyett).
• Összepréseli a flakonokat (szenzoros-mozgásos tevékenység és a dobálás helyettesítője).
• Cipeli a szennyes kosarat és megtölti a mosógépet (fizikai munka és rendszerezés).
• Elrakja a zöldségeket (rendszerezés).
• Kipakol a mosogatógépből (rendszerezés és szenzoros tevékenység).
• Letörli a pultokat és lemossa az ablakokat (rendszerezés).
• Porszívózik (megnyugtató fizikai munka).

 

Nick középiskolás korában egy otthonban takarít

 

Nick önkéntes munkán egy inkluzív játszóházban a felnőtt foglalkoztató programban.

 

A gyerekek nagyon sok mindent meg tudnak tanulni, ha felismerjük az erősségeiket és az egyéni tehetségüket. Ha megtaláljuk, mi érdekli, mi ösztönzi, mi mozgatja, mi motiválja a gyereket, ezt alapként használva kibővíthetjük a tevékenységei körét. A gyógypedagógusokkal, tanárokkal, terapeutákkal együtt keressük meg ezeket a területeket és együtt készítsünk tervet: konkrét és mérhető célokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekünk fejlődjön és sikeres legyen. Bontakoztassuk ki gyerekeink tehetségét és figyeljük, ahogy szárnyalnak!

 

 

Szöveg és képek: Down Syndrome with a slice of Autism

 

 

Vélemény, hozzászólás?