“Ti is fogadjátok el” – Egy Down-szindrómás lány blogolni kezd

2017-03-20 | Andiblog

Pátkai Andrea vagyok, 24 éves Down-szindrómás lány, akinek a szeme kék színű és a haja színe vörös és hosszú. A Down-szindróma azt jelenti, hogy eggyel több kromoszómám van, vagyis 47. Anyával és a tesómmal élek. Őket úgy hívják, hogy Adrienne és Nikolett. A Niki 18 éves és egyetemre jár.
 

 

Nekem a hobbim a rajzolás, írás, táncolás, és koncertekre járok. A kedvenc együttesem a Pa-dö-dő, V-tech, Fiesta, ByTheWay, Chrystal, Beatrice és a Jonas Brothers. Az énekesek közül a kedvencem Judy, Nagy Feró, L.L. Junior, Nótár Mary, Lola és még sokan mások. Ezekből nagy részükkel felléptem, énekeltem és táncoltam. Régen jártam úszni és kosarazni, amit nagyon élveztem.

 

 

Most azért nem járok úszni és kosarazni, mert a Baltazár Színházba járok dolgozni, színésznőként. Az Örkény egyperceseket adjuk elő most. Ha nincs előadás és próba se, akkor ezek az órák szoktak lenni, mint például jóga, tánc, beszédtechnika és ének. Ebben a színházban nagyon jól érzem magam és nagyon szeretek oda járni. Igaz, amikor hazafele jövünk, akkor elfáradok. A színházban vannak barátaim, akiket nagyon szeretek. Amikor megtudtam először, hogy bekerültem a Baltazár társulat csapatába, akkor nagyon örültem neki. A színházon kívül hetente egyszer táncolni járok és ott is vannak barátaim, például Dávid, akivel csacsacsázni szoktam.

 

 

Úgy jöttem rá, hogy Downos vagyok, hogy egy orvos elmondta anyának, ő pedig nekem. Engem nem zavar, hogy én Down-szindrómával születtem, és anyáékat sem. Ebből előnyöm van, hogy nagyon sokan szeretnek. A rendezvényeken néha szoktak csalni a játékokon, hogy én nyerjek. A koncerteken mindig engem hívnak fel a színpadra, sokszor én vagyok a középpontban.

 

 

Néha van benne rossz is, hogy Downos vagyok, megbámulnak. Erre én visszaszólok, hogy „Mi van, nem láttál még egy Down-szindrómás lányt?”. Engem már nem érdekel. Azt tanácsolom a Down-szindrómás lányoknak és fiúknak, hogy ne vegyék figyelembe mikor megbámulják őket. Azért ne vegyék figyelembe, mert szerintem ők nem tudják, hogy mi az a Down-szindróma. Én jól érzem magam, és elfogadom, hogy ilyennek születtem. Ti is fogadjátok el.

 

 

Egy hozzászólás a(z) ““Ti is fogadjátok el” – Egy Down-szindrómás lány blogolni kezd” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?