Kreatív építő – de tényleg

2015-01-11 | Szirkablog

Már fogalmam sincs, hogy ez hogy kezdődött, de az egyik legjobb találmányunk. Sőt, találmányépítő találmányunk! Vagyis időrendben ott kezdődött, amikor ifjúkoromban egyszer eljutottam a tengerpartra és szedtem egy zacskó pici kagylóhéjat, meg egy kis boltocskában vettem pár “tengeri sün tüskét” (igazából nem tudom, mik azok), hogy majd egyszer csinálok az egészből valami szuper szélcsengőt. Nyilván nem csináltam, de költözéseken át vittem magammal a “készletet”, és vagy másfél évtized múlva odaadtam a gyerekeknek játszani.

A gyerekek tudták, mit kell vele kezdeni: mintákat rakosgatni, párokat keresni, csörgetni, pénznek használni. Aztán fűrészeltünk hozzá (főleg András) pár szeletet az erdő szélén talált faágakból, majd keveredett bele pár dióhéj meg kavics, és azóta is kiegészül időnként makk-kupaccsal, ágacskákkal, gesztenyével, ezzel-azzal, amiket a kirándulásokon találunk (illetve amik ezek közül nem szemetelnek borzasztóan). Így most van egy olyan kreatív építőnk, amit tényleg mindenre lehet használni és két olyan kreatív kisgyerekünk, akik a világon mindenből tudnak építeni, játékot csinálni (na jó, ez nem a készlet miatt van, de jól egymásra találtak).

Szirka: “A természet kincseiből találhatunk hatalmas találmányokat. Tatu és Patu munkára lát.”