Kincskereső rejtvény, csapdába esett festékgömbök és más csudaságok

2018-05-08 | Szirkablog

Most sok képes következik, egy kincskereső rejtvény játékkal, egy látványos kísérlettel meg a világ két legcsudább gyerekével. Persze konfetti meg béka is lesz benne.

András savanyúkáposztát vesz az asztalnál, néhány darabka lepotyog.
Szirka rászól:
– Nem konfetti!

Találtam egy újabb remek sűrűség-kísérletet:

Ármin így dokumentálta a kísérletet. Az benne a nagyon különleges, hogy ilyen sokat írt, teljesen jó kedvéből, pedig általában alig tudja rábírni magát az írásra.

Képekben:

Valami lázadás van a reggeli rutinok ellen, már nem is emlékszem, mi van túl a tűrőképesség legfelső határain, talán a fésülködés. Felajánlom, hogy akkor legyen úgy a nap, ahogy ők akarják, oldják meg a továbi problémákat is a maguk módján, ebédre pl. foghatnak maguknak békát és süssék meg. (Ez visszautalás egy régebbi sztorira)

Szirka undorral hallgatja az ötletet, mire András még belefűzi:
– Vannak olyan országok, ahol a békacombot megeszik és…
– De ez nem olyan ország! – szökken kivont karddal a kulináris kultúrhatárra Szirka.

Ármin persze csillogó szemmel képzeli el, hogy milyen jó lenne megkóstolni a békacombot. Is.

Az öt évvel ezelőtti békás párbeszéd pedig ez volt:

Árminnak mesélem, hogy vannak olyan helyek, ahol a gyerekek már óvodás koruktól szereznek maguknak ennivalót: elmennek együtt vadászni, megfogják a békákat meg a kismadarakat, megsütik és megeszik.

– Nem akarom megenni a kismadarakat! – mondja könnyes szemmel.
– Jaj, nem azért mondtam, hogy neked is így kell, csak hogy ilyen érdekes dolgok vannak a világban…
– Csak a békát!

Nagyon jó érzés, hogy a közönséges, hétköznapi eseményeket is jobban értjük a kísérleteink miatt. (Szirka dokumentációja. A vonalak nem futnak végig, de magától találta meg az összetevők között, hogy mi a savas, mi a lúgos.)

Ármin szörnyei

Innen látszik, hogy kik a világ legcsudább gyerekei. El kellett mennem korán reggel és levelet hagytam nekik, mire felébredtek. Nagyon örültek neki és amikor elolvasták, visszaköszöntek 🙂

Babaház, rendezői változat

Húsvétkor hagymányunk a kincskereső játék. Most szintet léptünk bonyolultságban, bár a tavaly évvégi többszörös választásos se volt már kutyu. És egy nappal hamarabbra hoztam, mert mire bekövetkezik a húsvéthétfő és a nyúlvárás, használhatatlanra izgulják magukat. Vasárnap még viszonylagos gyanútlansággal kezdtek a rejtvényfejtéshez. Ez volt a Szirkáé (mindkettő letölthető a poszt alján szerkeszthető változatban, regisztrált kedves olvasóknak).

Csodálkozásomra és örömömre fejből tolta a válaszokat, hibátlanul. A megfejtésnek engedelmeskedve megnézték a székük alját:

Ott az innen letöltött kódfejtő készüléket találták. Ármin ennek jobban örült, mint a húsvéti ajándékoknak (kivéve a pontösszekötőt).

Ezzel lehetett csak megfejteni az Ármin kódolt üzenetét.

Ez az Ármin rejtvénye a megfejtéssel:

Kezdődhetett a rohangálás az udvaron a kosarakkal:

Szirka húsvéti rajza. Gyerekek, nem nyulak, de azért húsvéti a hangulat.

Ezeket a köveket Ármintól kaptam. Újabb bizonyíték a csudaságra. Az egyiken ő van, a másikon én (“igyekeztem, hogy nagyon szép legyen, mint te”). Az ő kövének hátulján ő van hátulról, a kék csíkok a szemüvege szárai.