Észrevesz a macska; Petősi Endre

2014-05-18 | Szirkablog

Árminnal a hálószobában tárgyalunk, bejön Szirka:
– Mit találtatok ki?
– Azt találtam ki – kezdem -, hogy nagyon sok minden van szétszórva, és…
– Jaj, ne is halljam!

– Apa, te optimista vagy? – szögezi a kérdést Ármin.
– Hát, inkább nem – feleli András, majd viccelődni kezdünk azon, hogy olyan rendületlenül bízik abban, hogy úgyis rosszak történnek, hogy az szinte már optimizmus, ezt (kérésre) megpróbáljuk aztán a gyerekeknek is megmagyarázni, de Szirka kiegyenesíti a dolgot:
– Aki azt mondja, hogy sikerülni fog, az az optimista!

Szirkánál egyébként is divat a definíció, ilyeneket kérdez:
– Anya, milyen az a francia konyha?
– Mi az a divat?
– Mi az a békepipa?
– Mi az a szakajtó?
– Olyan kosárféle.
– Nem, de mi az a szakajtónyi pénz?
Azt viszont magától magyarázzal el, teljesen szabatosan, hogy mit jelent az, ha valaki “háztűznézőbe megy”.

– Ká kígyó elkapta Maluglit!

 (Ha nem látszana: Ká kígyó egy spirál alakú szívószál, és a spirálban egy teáskanál a Malugli.)

Vacsora közben Szirka elmeséli, milyen volt a bábszínház az iskolával.
– Nagyon féltem a Macskamágustól – könnyek szöknek a szemébe, látom a rettegést. – Félve jöttem ki.
– Sírtál is? – simogatom együttérzően.
– Nem mertem.
– Jaj, te drága – simogatom tovább. Eszünk tovább, de a gondolatai továbbra is itt járnak.
– Nem csak én féltem!
Reménykedek, hogy legalább nem volt egyedül a félelmével, de így folytatja:
– Az egerek is.
– De te tudtad, hogy igazából nem macska.
– Tudtam, de nagyon hangos volt.
– És nem tudtál valakihez odabújni? Ki ült melletted?
– A. (tanítónéni)
– Hát, hozzá odabújhattál volna!
– De akkor észrevesz a macska!

Ármin a reggelinél Szirkát vizsgáztatja. A mesében Aromo azt kérdezi Szörnyeteg Lajostól, hogy mennyi kétszer kettő, Lajos meg azt feleli, hogy öt. Na ezt sikerül Szirkával is eljátszani, aki emlékszik a mesére és azt mondja be, amit ott hallott.
Andris megmutatja neki a két kezén a kétszer kettőt, persze akkor már látja, hogy négy.
– És kétszer négy az mennyi? – feszíti tovább a húrt Ármin.
– Azt még te sem tudod! – mondom neki, mert nem tetszik, hogy le akarja nyomni Szirkát, hiszen tudja, hogy számolásban ügyesebb a nővérénél. De még ki sem mondom egészen, Szirka már rá is vágja:
– Az nyolc!

A tavasz közeledtére előbújnak téli álmukból a barlangi manók

Szirka hoz egy játékkatalógust, magyaráz:
– Moncsacsi van benne. Az olyan majomféle.

– Petősi Endre írta a kistücsök meséjét – mutatja Ármin a papíron a krix-kraxokat, hogy hova írt Petősi Endre.

Szirka egy nagymacskás könyvvel a kezében azt tervezgeti, hogy “vadászás órákat fog tartani a műhelyben, hogy levadássza a ragadozókat és megmentse a szegény gazélákat“.

Korábbi Szirka cikk | Újabb Szirka cikk