Magatartatás problémák és agresszív viselkedés 2. A feszültség forrásai és kezelésük

2017-06-01 | Down gyereket nevelek| Magatartás

A szenzoros feldolgozás zavarai, a tevékenységek váltásával kapcsolatos nehézségek, az iskolai feszültségek, kommunikációs problémák és más feszültségforrások magatartás problémákat, így agressziót is kiválthatnak. Yvonne Newbold azokat a legfontosabb tudnivalókat összegezte, amelyeket fia, Toby mellett szerzett a dührohamokkal járó magatartás problémákkal kapcsolatban, de megfigyelései alkalmazhatóak a “lefagyásnál,” makacsságnál, és az ellenállás, védekezés más, problémás formáinál is. (A cikksorozat első része itt olvasható.)

 

 

Szenzoros túlterhelés

 

A dührohamok egy gyakori kiváltója az extrém mértékű szorongás, amit többek között a szenzoros túlterhelés okozhat. Több idegrendszeri eltérés is vezethet a szenzoros feldolgozás zavaraihoz: ilyenkor a gyerek számára a hangok, fények, tapintási ingerek, szagok stb. feldolgozhatatlanul megterhelőek, esetleg akár fájdalmasak is lehetnek. Érdemes a gyerek viselkedését abból a szempontból is megfigyelni (és ha lehet, szenzoros integrációs terápiával foglalkozó szakember véleményét is kikérni), hogy vajon milyen jellegű ingerek borítják ki. Előfordul, hogy egyszerű eszközökkel, pl. egy fejhallgatóval vagy egy csendes helyre való félrehúzódással meg tudjuk előzni a szenzoros túlterhelést.

 

kép innen

 

 

Tevékenységek közötti váltások

 

Extrém mértékű szorongást okozhat az is, ha tevékenységek között kell váltani. Lehet ez olyan egyszerű dolog is, mint hogy a gyereknek abba kell hagynia a játékot az iPaden, mert uzsonnázni hívjuk. Az idegrendszer eltérő fejlődése azzal is járhat, hogy sok időre van szükség a változások feldolgozásához, és sok figyelmeztetésre, hogy az egyik tevékenység hamarosan véget ér és elkezdődik a másik. Az ilyen problémákkal küzdő gyerekek nagyon rosszul reagálhatnak, ha előzetes figyelmeztetés nélkül kell abbahagyniuk valamit.

 

 

Hasznos lehet, ha megmondjuk nekik, hogy mennyi idő múlva következik a váltás és az eltelő idő múlását egy (visszaszámlálós) órán láthatják. A képek és a vizuális eszközök nagyon sokat segíthetnek, akár még egy roham közben is, de abban is, hogy a gyerek jobban megértse, hogyan fog telni a napja. Különösen sikeres a “most – ezután – később” tábla, amin képekkel, rajzokkal, ikonokkal jelölhetjük a jelenlegi, a közvetlenül azt követő és az utána kezdődő tevékenységet.

 

Ha a szokásos tevékenységeket mindig ugyanazokkal a képekkel, jelekkel jelöljük, a gyerekek azt is könnyebben megértik, hogy ezek a tevékenységek nem örökre érnek véget, hanem később majd újra felkerülnek a táblára.

 

 

kép innen

 

 

Kommunikációs nehézségek

 

Az idegrendszer eltérő fejlődése eltéréseket okozhat a kommunikációban is. Előfordul, hogy a környezet nem tudja helyesen megbecsülni, hogy pontosan mit ért meg egy gyerek abból, amit mondanak neki, illetve hogy pontosan mit tud kifejezni az érzéseiből és a szükségleteiből. Ennek következtében olyan elvárásokkal szembesíthetik, amiknek a gyerek nem tud megfelelni és amik szorongást keltenek benne. Amikor a gyerek szorongani kezd, szokásos kommunikációs képességei is cserben hagyhatják. Ha a felnőttek ezt nem veszik észre, további félreértések adódhatnak, amelyek a feszültséget tovább fokozzák. A vizuális eszközök ilyenkor az egyébként legfolyékonyabban beszélő gyereknek is a segítségére lehetnek. Jobb, ha eleve arra számítunk, hogy lehetnek nehézségei a kommunikációban, és elérhetővé tesszük azokat az eszközöket, amelyekkel ezeket áthidalhatja.

 

 

Feszültségek az otthonon kívül

 

Az iskola is lehet a szorongás forrása és gyakran előfordul, hogy az iskolában jól viselkedő gyerek hazaérve nagyon hamar “robban,” kiborul. Sokan ebből tévesen arra következtetnek, hogy a gyerek az iskolában jól érzi magát, ezért viselkedik jól, otthon pedig valami szörnyen nem jó neki, ezért kezd ott tombolni. Valójában ez pontosan fordítva van. A gyerek otthon érzi magát biztonságban, ott engedheti el magát, és ott fejezheti ki az érzéseit, amelyeket egész nap magába zár és gyűjtöget. A megküzdés egyik módja, hogy a nehézségeiket, szorongásaikat, belső viharaikat lefojtják, és csak akkor engedik ki a felgyülemlett feszültséget, ha a külvilág ezt nem látja.

 

Különösen nehéz helyzetet teremt, amikor a gyerek az anyjával vagy legközelebbi hozzátartozójával agresszív. Egyrészt az anya számára ez rendkívül fájdalmas, másrészt azt a benyomást keltheti, hogy valahogy az anya az oka az egész viselkedési problémának. Az autista gyerekeknek az átlagostól eltérhet az a képessége, hogy felismerjék: mások nem ugyanazt gondolják, mint ők. Az a gyerek, aki azt hiszi, hogy amit ő tud, azt mások is tudják, azt feltételezheti, hogy az anyja pontosan tudja, mi zajlik benne, és az erőszakos viselkedéssel arra próbálja rávenni, hogy az anyja lépjen végre közbe és hozza rendbe a dolgokat. Természetesen az anya ezt nem tudja megtenni: valójában gyakran fogalma sincs, hogy mi váltja ki gyermeke rendkívüli szorongását.

 

 

A magatartás problémák további lehetséges okairól itt olvashatsz

 

Következik: A beavatkozás további módjai

 

 

Címkék:

2 hozzászólás a(z) “Magatartatás problémák és agresszív viselkedés 2. A feszültség forrásai és kezelésük” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Magatartatás problémák és agresszív viselkedés 1. Mit tegyünk dühroham esetén? - Down-szindrómával kapcsolatos hírek, információk, tények

  2. Visszajelzés: Magatartatás problémák és agresszív viselkedés 3. A beavatkozás további módjai - Down-szindrómával kapcsolatos hírek, információk, tények

Vélemény, hozzászólás?