jobb lázaim; inci-finci
2015-05-20 | Szirkablog
Este a nyitott ablakon át halljuk, hogy a rigó hosszasan csuccsogat. Bevallom, hogy valamiért én ilyenkor mindig azt hiszem, hogy a rigómama altatja a fiókáit. Szirka támogatja az ötletet:
– Szerintem mesél nekik mesét Gryllus Vilmosról.
Ármin vidám örjöngéssel (!) rohangál a labda után. Az apjával fociznak, részeredményt hirdet:
– Egy a javamra, egy neked.
Ármin lerajzolta a kedvenc mesefiguráimat, amint tüzet oltanak. Az égő ház mellett én vagyok, az egyik ágyban alvó figura András.
– Mi az a pardon? – kérdezi Szirka. Majd mivel látja, hogy csodálkozom, hozzáteszi:
– A Csoda és Kószában mondta a néni.
Erre emlékszik, de amikor megkérdezem, hogy mi volt az ebéd, azt feleli:
– Nem emlésszek, az a igasság.
Törpefalu, kreatív tetőkkel (az utolsó ház paradicsomból van). Közös alkotásuk.
Ármin legjobb ríme az elmúlt hetekben: rozmár, aki odakozmál
Emlegetjük a tavalyi eperszedést, hogy Szirka úgy szedte, mint egy felnőtt.
– Meghiszem azt! – hagyja helyben Szirka.
Ugróiskola Szirka-módra
Fürdés utáni játék ezzel a Duplakutya játékkal.
A kipörgetett szám dupláját kellett megkeresni a kutyás lapon és egy kis kockával letakarni. A kockák a számolásban is segítettek.
Aztán kaptak egy-egy lapot, amin mindig azt a kutyát (csontot, tálat stb.-t) színezték ki, amin a kipörgetett szám dupláját látták.
Pár héttel később:
– Kettőt vegyél – nyújtom Szirkának a papírtörlő tekercset.
– Vegyél még – kérem újra kicsit később.
– Duplát? – kérdez vissza okosan.
Szirka rajza egy különlegesen gazdagon berendezett sátorról és káprázatos környezetéről.
Szirka beteg lett, reggel visszafekszik az ágyba. Ármin mellé telepszik és olvas neki. Először végigmondja a betűket, aztán a szót egyben. Így kibetűz becsülettel három hosszú, összetett mondatot. Szirka türelmesen hallgatja.
Ármin is beteg lesz, várja, hogy lázas legyen. Nem tudom elhitetni vele, hogy olyankor nem jól érzi magát, ragaszkodik hozzá, hogy ő szeret lázas lenni. Végül lázas is lesz, bágyadtan fekszik a kanapén.
– Régen jobb lázaim voltak – mondja kicsit csalódottan.
– Milyen lázaid voltak régen? – kérdezi András.
– Éjszaka kijöttünk a nappaliba anyával, itt voltál te is, és olvastál nekem Micimackót.
Betegen persze nem mehet oviba, de amikor az óvónénik azt üzenik neki, hogy gyógyító erőt küldenek a fülének, írásban válaszol:
És megkér, hogy küldjem el a fényképét is, amin az új porpasztell rajzai között látható:
Szirka szokásos babaházas játéka közben (amiben olyanokat mond, hogy “elámul” meg hogy “melódiát akar játszani”) a történetben egyszer csak azt hallom, hogy “A bizottság elé lépett egérpapa, egérmama…”
– Milyen bizottság elé? – kérdezem.
– Egérbizottság elé!
– Mit vizsgál az a bizottság?
– Hogy mennyit ettél.
– Azt is feljegyezték, hogy mit ettek? – szól közbe Ármin, de választ sem várva folytatja:
– Én meg azt jegyzem fel: 20. hó hétfő 33 alatt olajbogyópapi szagot éreztem apa szájából!
Ármin történetében meg ezt hallani:
– A kisfiút, akit Krumplipaprikásnak hívnak, megünneplik a nevenapján.
Ármin gyöngyfűzés helyett ezt találta ki. A figura kezében egy kristály.
Közönségdíjas narráció Szirkától. Öltözködés közben mondja sorra, hogy milyen ruhákat ölt magára “a kis királylány”, közben én is megjelenek, éppen zoknit húzva féllábazok ki a szobából, amikor hallom:
– Megérkezett a hercegnő is és felhúzta a fehér zokniját. Aztán átölelték egymást.
Ármin saját készítésű állatmesés könyvének (!) első oldala (ne számítsatok hepiendre!):
Szirka egyik nagy kedvence a zabkása (aki olvasta a Szirkakönyvet, tudja, hogy lekvárral és kókusszal). Már kétszer kapott, de megint kér.
– Komolyan? – kérdezem hitetlenkedve.
– Komolyan mondom! – bólogat felhúzott szemöldökkel.
Egy kanállal összekapar neki András a fazék aljáról és a tányérjára rakja.
– De ne ilyen inci-fincit! – méltatlankodik.
