Gyógyítható-e a Down-szindróma

2013-08-15 | A gyógyítás esélyeiről| Ténytár

A Down-szindrómások testének sejtjeiben az egyébként szokásos két darab 21-es kromoszóma helyett három található. A plusz kromoszóma változásokat okoz a fehérjetermelődésben. Mivel a fehérjék a test építőkövei és termelődésük a hosszú távú tanuláshoz is szükséges, a Down-szindrómások általában tanulási nehézségekkel élnek és bizonyos testi betegségek gyakrabban fordulnak elő náluk. A Down-szindrómások “kezelése” tulajdonképpen nem a Down-szindróma gyógyítására irányul, hanem ugyanúgy az “egyéb” betegségeik kezelése, mint másoknál.

 

A Down-szindrómával nem jár együtt semmi olyan betegség vagy testi elváltozás, ami nem Down-szindrómásoknál ne fordulna elő, tehát nincs olyan betegség, amit náluk nem kell kezelni, mert “a Downnal jár.” A legtöbb betegséget Down-szindrómásoknál is ugyanúgy próbálják gyógyítani, mint másoknál, néhány esetben azonban még nagyobb odafigyelésre, gyakoribb ellenőrzésre, hosszabb kezelésre stb. lehet szükség. A Down-szindrómásoknál is el kell végezni ugyanazokat a vizsgálatokat és meg kell kapniuk ugyanazokat kezeléseket, mint bárki másnak. A gyerek eltérő fejlődésének elfogadása nem jelenti azt, hogy el kellene fogadni, ha kezeletlen betegsége akadályozza a fejlődésben vagy abban, hogy a kortársak közösségében legyen. Nem kell és nem szabad elfogadni, ha a gyerek szenved és fájdalmai vannak.

 

A való életet leginkább a való életben lehet megismerni

 

Az értelmi lemaradás “gyógyítása” egyelőre gyógyszeresen nem lehetséges, vannak azonban más eszközeink:

 

• a szeretetteli, válaszkészen gondoskodó családi környezet

• az egyéni képességekhez igazodó korai fejlesztés

• az egyéni képességeket és szükségleteket figyelembe vevő tanítási módszerek

• az egyéni képességekhez igazodóan magas szintű elvárásokat támasztó és azok elérését segítő légkör

• az ép társak közösségében folyó, inkluzív oktatás

• társadalmi nyitottság és a lehetőségek elérhetősége

 

A tudomány fejlődésével egyre többet tudhatunk meg arról, milyen mechanizmusokon keresztül érvényesül a Down-szindrómánál megjelenő plusz 21-es kromoszóma hatása, és ezekbe a folyamatokba hogyan lehet esetleg beavatkozni. Ha azonban a jelenleg folyó vizsgálatoknak lesznek is gyakorlati következményei a Down-szindrómások életminőségének javításában, ez egyelőre még nagyon messze van.

Vélemény, hozzászólás?