Akinek a gyereke nem igazán tudja elmesélni, mi történt vele nap közben, néha szívesen megnézné, hogyan bánnak vele mások, amikor ő nincs ott. Egy anyának ez sikerült. Tovább
Todd Grindal oktatási és fogyatékossági ügyek elismert szakértője. Írásában a 2016-os Down világnap kapcsán számol be az inkluzív oktatás átfogó hatásairól. Tovább
Mi baj lehet azzal, ha az elvárásainkat a diákok IQ-jához szabjuk és ez alapján döntjük el, hogyan és mit tanulhatnak? Egyáltalán mi más jelölhetné ki az oktatási célokat?Tovább
Hány éves kortól és meddig járhatnak iskolába a Down-szindrómás gyerekek? Milyen óvodákba és iskolákba veszik fel őket? Hogyan zajlik a beiskolázás, mi a szülő dolga? – Alapvető ismeretek az óvodába, iskolába készülő gyerekek szülei számára, a vonatkozó törvények linkjeivel. Tovább
A Turgonyi család életében a hármas számnak különleges jelentősége van.
Elsőszülött fiuk, Dani sejtjeiben három darab található a 21-es kromoszómából, azaz Down-szindrómás. Dani a nyíregyházi Csodavár Fejlesztő Központba jár korai fejlesztésre, ahol már a nyitás előtt “törzstag” lett: Tovább
A nyíregyházi Csodavár Korai Fejlesztő Centrumot egy olyan régióban hozta létre a Down Egyesület, ahol a fogyatékossággal élő gyerekeknek kevesebb mint 5%-a kapta meg a szükséges korai fejlesztést, közülük is sokan az ország más városaiban, elsősorban Budapesten. Három évnyi megfeszített munka árán, több mint 50 önkéntes közreműködésével Tovább
Magyarországon az integráció Down-szindrómával még inkább kivétel, mint szabály, ezért is nagy öröm, hogy Szakácsi Ferkó a Szent Imre Katolikus Általános Iskola 3. osztályába jár, és Down-szindrómásként is teljesíti ugyanazokat a követelményeket, mint az osztálytársai. Tovább
A Down-szindrómás gyerekek számára a korai fejlesztés csecsemőkorban kezdődik. Különböző szakemberek segítenek nekik, hogy a mogzás- és az értelmi fejlődés terén lemaradásuk minél kisebb legyen és felnőve a lehető legsikeresebben tudjanak a társadalomba beilleszkedni. Tovább