Könyvekről, kémiáról, fajtársakról, baklövészetről és más jókról
Ármin panaszkodik: – Szirka olyan aggodalmaskodó lett, mintha máris az anyám lenne.
Ármin panaszkodik: – Szirka olyan aggodalmaskodó lett, mintha máris az anyám lenne.
Néha, amikor sétálni megyünk, látom, hogy az emberek “úgy” néznek Frankie-re. Lenéznek rá, aztán fel rám, majd megint le rá. A mosolyuk kényszeredett, merev. Leereszkedő és sajnálkozó.
Amikor a Down-szindrómáról és a sokszínűségről van szó, a kimondatlan elgondolás gyakran az, hogy van az emberiségnek egy nem-Down-szindrómás alapszíne,
Ha van gyereked, egy gondolatkísérletre kérlek. Gondolj arra, amikor beírattad a gyereked az iskolába (vagy amikor be fogod íratni, ha még kicsi).
Mindenkinek megvan a maga diagnózis-története, ahogy a Down-szindróma a családja részévé vált.
Kedves én! Hűha, két évvel később még mindig elakad a lélegzetem, amikor visszagondolok az első órákra a “21-es triszómia” és a “Down-szindróma” szavak elhangzása után.
Szövegek a gyerekek szájából, képek a Mátrából.
Lauren, a Sipping Lemonade blog szerzője egy Down-szindrómás újszülött anyukájának kérdésére válaszol, akit nagyon felkavart gyereke diagnózisa.
Ide disclaimerelem az elejére, hogy olyan dolgokról is fogok beszélni, amiket elég sötéten látok és személyes érintettség miatt a sötétséget még fenyegetőbbnek élem meg.
Egy édesanya története Down-szindróma diagnózisról és a szeretet váratlan erejéről.