Könyvekről, kémiáról, fajtársakról, baklövészetről és más jókról

2018-10-21 | Szirkablog

Ármin panaszkodik:

– Szirka olyan aggodalmaskodó lett, mintha máris az anyám lenne.

 

 

Rendszámokat figyelnek.
– Én látok egy rendszámot – mondja Ármin – JAH 515.
– Mi volt ez? Sóhajtás? – kuncog Szirka.

 

 

Ármin nagyon ért a sporthoz:
– Szerintem szaltózni tök könnyű. Ha megvan hozzá az embernek a megfelelő ideje.

 

 

Ármin a lúzer szót használja, kérdezem, hogy az mit jelent.

– Aki mindent elbakliz.

Még egy kicsit gondolkozik, aztán kiböki:

– Baklövész!

 

 

Mi történik, ha a gyerekek hamarabb felébrednek, mint az anyukájuk?

 

 

Ármin összegzi a gépírás eredményét:

– 375 helyesen elhibázott leütésem van

 

 

Szóba jön az a régi családi történet, amikor Líbiában laktak, az András szülei más magyar családokkal összefogva megvettek valami irreálisan nagy húsdarabot, valami fél marhát vagy fél tevét, valami ilyesmi kalibert.

Ármin hiányolja a végkifejletet:

– És kié lett a hús?

 

Szirka hallási figyelem tréning közben. Tetszett neki. Mivel rögtön utána megfázott, nem tudtuk bemérni az eredményt, de azt már addigra megfigyeltük, hogy nem ijedt meg a zajtól (amitől én igen) és hogy feltűnően ügyesen ismételgette az ismeretlen angol szavakat a tabletes játékban.

 

 

Nagyon sok a dolgom, Ármin megkérdezi:

 

– Alkalmazottat kell felfogadnod?

Megnyugtatom, hogy egyrészt nem telik rá, másrészt én már úgyis alkalmazott nyelvész vagyok, aztán komolyabbra fordítva felteszem a kérdést, hogy vajon melyik dolgomat bízhatnám másra. Az ötlet, hogy esetleg a főzést, olyan élénk tiltakozást vált ki belőle, hogy egészen ellágyulok.

 

 

Már nem is tudom, mivel kapcsolatban kérdezem Ármint, hogy mi a címe.

– Mire képes egy nő – feleli.

– Mindenre képes! – vágja rá Szirka gyorsan és büszkén.

 

 

Reggel kellett elmennem, délre értem haza és kb. egy óra múlva megjegyzem, hogy na most kezdek magamhoz térni az elmenésből.

– Magadhoz térni? Miért? – kérdezi Ármin.

Fizikailag is elfáradtam (volt benne 6-7 km rollerezés, egy óra Aviva torna, meg másfél km gyaloglás fel a hegyre), de azért azt felelem:

– Nekem fárasztó emberek közé menni.
– Fárasztó a saját fajtársaid közé menni?

 

 

Hosszú idő után előkerül a Geomag építő, mit is építene belőle Szirka legelőször, mint könyvtárat:

 

– Van benne felnőtt szint, meg gyerek szint. Álmaim könyvtára. Olyan mesék vannak benne, amiket én találtam ki.

 

 

Aztán nekiáll rendesen, nála így néz ki az előkészület:

 

 

Aztán elkészül az épület:

 

 

A két oldalán van a két labor:

 

 

Ezen az oldalon meg az iskola ezeknek a kis mágneses kezű-lábú emberkéknek, akiket nagyon szeret:

 

 

Megörültem, milyen jó ötlet, hogy az iskolások mehetnek a laborba, de felvilágosított, hogy nem, mert a narancssárga mindig rosszat csinál. Próbáltam vele egyezkedni, hogy pont azért kellene beengedni, hogy a rosszaság helyett az érdekes dolgokkal foglalkozhasson. Ezen a ponton Ármin is beszállt. Ő kifejtette, hogy okosság alapján kellene eldönteni, hogy bemehetnek-e: az okosakat nem szabad beengedni, mert ők az atombombájukat próbálnák ki a laborban, míg a többiek legfeljebb néhány kémcsövet borítanak fel.

 

Végül a mágneskezű gyerekek arról tanultak Szirkától, hogyan lehet a napenergiából egyenáramot előállítani (tőlem ne kérdezzétek, én nem tudom), és azt is elmagyarázta nekik, hogy a laborba csak az mehet be, aki jól viselkedik. Ezt hallottam még a beszélgetésükben (mindenkit Szirka alakított):

 

– Hidrogén peroxid, széndioxid…

– Hát ezt meg hol tanultad?

– Az ápeden!* A levegőgyárban!

 

*iPad

 

 

Volt labor a konyhában is:

 

 

 

Ármint a reakcióképlet is érdekelte:

 

 

 

Ármin még év elején bejelentette, hogy ő kémiát akar tanulni. Kikerestem, hogy külön kémia tantárgy az csak hetedikben kezdődik.

 

– Hát én addig nem várok! – utasítja vissza olyan hangon, mintha azt ajánlottam volna neki, hogy egy hétig ne egyen.

 

Megnyugtatom, hogy már tanultunk is kémiát, a kísérleteink közül sok kémiai reakció volt. Ő meg felvilágosít, hogy ezen belül elsősorban a robbantások érdeklik.

 

– Hát lesznek olyan kísérletek, amit videón nézünk majd meg…
– Meg az égés.

 

Itt egy keveset elidőzünk a lassú égésnél, a rozsdánál meg a táplálkozásnál, amivel át tudtam vezetni a dolgot, hogy minden evés egy kísérlet, és megfigyelhetjük, ahogy a testünk lassan elégeti az energiát. Ez már alkalmas téma volt, hogy háttérbe szorítsa a robbanásokat. Egy időre. A kémiai reakció és a fizikai változás közötti különbségek kapcsán azért megnéztük ezt a videót, azóta elefántfogkrémet akarnak készíteni.

 

 

Szirka a fizikai és kémiai változásokról. jobb oldalon felül a szódabikarbóna-ecet vulkán látható a pezsgés hangjával.

 

 

Gyárlátogatásokról van szó, mondom, hogy a Lego gyárba is lehet menni, de másfél év a várakozási idő.
– Hogyhogy? – csodálkozik Ármin.
– Nagyon sokan akarják megnézni és másfél évet kell sorba állni.
– Akkor vigyünk könyvet!

 

 

Szirka koszos, ócska, műanyag kupakot vesz fel az utcán, csillogó szemmel mutatja a tenyerén:
– Antik cucc!

 

 

Búcsúzóul megmutatom az előző két hónap olvasmányait:

 

 

 

 

|

3 hozzászólás a(z) “Könyvekről, kémiáról, fajtársakról, baklövészetről és más jókról” bejegyzéshez

  1. Gizi

    Kedves Andi,
    Szirka születésétől kezdve nyomon követtem életetek megosztott részleteit a Szirkababa blogon, és örömmel találtam most rátok itt is. Csodáltalak már akkor is, hogy mennyire fantasztikusan foglalkozol a gyerekekkel; szerettem olvasni a módszereket, a leírásaidat.
    Azóta nekem is született egy kislányom (most másfél éves), és emlékszem, milyen sok fejlesztő, de “házi” kivitelű játékot/feladatokat csináltatok Szirkával; amiket szerettem volna újra olvasni, hátha tudok belőle én is ötletet meríteni, mert a sok boltban kapható játéktól ódzkodok; szeretném olyasmivel eltölteni az időt vele, ami mindkettőnket építi.
    Láttam, hogy lezároltad a régi blogot, esetleg van módja, hogy újra olvasni tudjam, inspirálódni és újra megcsodálni Szirka (már akkor is) csodálatos gyermekkorát? 🙂
    Köszönöm előre is válaszod,
    Gizi

    1. Gyarmati Andrea Szerző

      Kedves Gizi,
      köszönöm szépen a kedves szavakat. Küldtem neked egy meghívót a régi blogba. Mellé szeretettel ajánlom az Éva néni könyvét is (Kissné Haffner Éva: Benned a létra), sok saját készítésű játék leírása is van benne.
      Andrea

  2. Visszajelzés: - Down-szindrómával kapcsolatos hírek, információk, tények

Vélemény, hozzászólás?