Zentai Kata, a Beszélő Babakezek™ program vezetője 2008 óta tart babajelbeszéd tanfolyamokat. Kurzusain több száz szülő és baba tanult meg hatékonyabban kommunikálni egymással, köztük Down-szindrómás gyerekek is. A babajelek használata nem csak örömöt szerez számukra, hanem a mindennapokat is megkönnyíti és a gyerekek fejlődését is segíti. Tovább
“Babajelek” néven váltak ismertté azok az egyszerű gesztusok és (kéz)jelek, amelyekkel a beszélni még nem tudó, halló kisgyerekek kifejezhetik a gondolataikat. Ezek a jelek a Down-szindrómás gyerekeknél gyakran megjelenő megkésett beszédfejlődésben is a segítségünkre lehetnek. Tovább
Vannak olyan lehetőségek, amelyekkel úgy segíthetjük a baba fejlődését, hogy egyszerűen csak kicsit nagyobb odafigyeléssel csináljuk, amit amúgyis csinálnánk. Ilyen lehetőség például az első hónapokban a nagymozgás fejlesztése azzal, amilyen testhelyzetekben letesszük vagy megtartjuk a babát. Tovább
A Down-szindrómás gyerekek többsége az átlagnál valamivel később válik szobatisztává. Akivel nem gyakorolják a csecsemőkori segített szobatisztaságot, annál ugyanúgy meg kell várni a szükséges készségek beérését, mint a tipikus fejlődésű gyerekeknél.
A Down-szindrómás gyerekeknél a beszédfejlődés rendszerint a leglassabban formálódó területek közé tartozik. Mivel erre a lemaradásra előre számíthatunk, lehetőségünk van a kezdetektől beavatkozni és gyakorlatilag újszülött kortól célzottan figyelni már a beszédhez vezető készségek fejlesztésére is. Tovább
A Down-szindrómás gyerekeket jellemző beszédfejlődési lemaradás egyik ellenszere lehet a babajelek tanulása. Jelekkel már akkor tudnak kommunikálni, amikor a szavak kimondásától még hónapokra vagy évekre vannak. Milyen jeleket tanítsunk nekik, mikor és hogyan?
A Down-szindrómás gyerekek a tipikusan fejlődő társaiknál általában lassabban és sokkal nagyobb egyéni eltérésekkel érik el a társas fejlődés mérföldköveit és az önállósághoz vezető lépcsőket. Tovább
A Down-szindrómás gyerekek viselkedésével kapcsolatos gyakoribb gondok közé tarozik az elkóborlás, a makacsság, az ismétlődő cselekvések vagy a figyelem összpontosításának nehézségei.
Magatartási problémának azt tekintjük, ha a gyerek a saját fejlődési szintjénél alacsonyabb szintű viselkedést mutat és ez akadályozza a tanulásban, a fejlődésben, sérülést okoz vele magának vagy másoknak, Tovább
Magatartási probléma alatt sokféle dolgot érthetünk az elvárásainktól függően és minden gyerekkel előfordul, hogy másképp viselkedik, mint ahogy a felnőttek szeretnék. Honnan tudhatjuk, hogy ami számunkra viselkedési probléma, az beavatkozást igényel-e vagy csak több türelemre és nyitottságra lenne szükség? Tovább