Az emberi észlelés egyik jellegzetessége, hogy a külvilágból jövő információt erősen szűrjük és korábbi tapasztalataink alapján értelmezzük. Vagyis, azt, amit látunk, hallunk, tapasztalunk, nem egyértelműen határozza meg, hogy mi történik “odakinn”, csak befolyásolja. Tovább
Hayley Goleniowski, a DownsSideUp blog írója felsorol néhány olyan mondatot, amit saját fülével hallott, mióta Down-szindrómás gyerekét, Natty-t neveli – a legtöbbet születése után nem sokkal – és amelyek mögött különböző tévhitek ismerhetőek fel. Tovább
A Down-szindróma gyógyítása nem lehetséges, hiszen gyógyítani csak betegséget lehet. A Down-szindrómával járó egészségügyi kockázatok csökkentésére és az értelmi képességek fejlesztésére történő igyekezet azonban folyamatos és együtt halad a tudomány fejlődésével. Tovább
A Down-szindrómások testének sejtjeiben az egyébként szokásos két darab 21-es kromoszóma helyett három található. A plusz kromoszóma változásokat okoz a fehérjetermelődésben. Mivel a fehérjék a test építőkövei és termelődésük a hosszú távú tanuláshoz is szükséges, a Down-szindrómások általában tanulási nehézségekkel élnek és bizonyos testi betegségek gyakrabban fordulnak elő náluk. Tovább
Bár tanulási képességeikben a legtöbben lemaradnak a kortársaktól, a Down-szindrómások értelmi képességei általában sokkal jobbak, mint ami köztudatban él, vagy amit első pillantásra felmérhetnénk. A legtöbb forrás 50 körüli átlag IQ-ról beszél (ami inkább hagyománynak tűnik, mint szilárd adatnak), de ez több okból sem mond sokat egy-egy konkrét személyről. Tovább
Mint az eléggé köztudott, a Down-szindróma egy angol orvos, Dr John Langdon Down leírásában vált ismertté, aki mongolizmusnak nevezte el, a Down-szindrómásokat pedig mongoloidnak. Ez az orvosilag megalapozatlan elnevezés kb. száz éven át, az 1970-es évekig maradt fenn. Hogy mikortól létezik a Down-szindróma, azt pontosan nem tudjuk. Tovább
Az a genetikai eltérés, amelyben a 21-es kromoszómából kettő helyett három van jelen a sejtekben (21-es triszómia), Down-szindróma vagy Down-kór néven ismert. Orvosi szövegekben gyakrabban találkozunk az utóbbival. Van-e ennek szakmai oka?
A 21. kromoszóma triplázódásával járó genetikai eltérést korábban az orvosi szövegekben és a köznyelvben is Down-kór néven emlegették. A Down-szindrómások javuló társadalmi elfogadottságát természetesen kísérő nyelvi folyamat következtében a naprakészebb források ma már a Down-szindróma kifejezést használják. Mi ennek az oka?
Egy Down-szindrómás baba szüleit leginkább az érdekli, hogy milyen jövő vár a gyerekükre, mire lesz képes, milyen lehetőségek állnak majd előtte. A jó hír az, hogy a legtöbb Down-szindrómás gyerek és felnőtt jóval többre képes, mint amit általában hisznek róluk. Tovább
A Down-szindrómások társas készségei különbözőek, hiszen ők is sokfélék. Sokszor azt gondolják róluk, hogy mindannyian barátságosak és közvetlenek. Valóban sokan számolnak be arról, hogy Down-szindrómás családtagjuktól, barátjuktól sokat tanultak a feltétel nélküli szeretetről, a megbocsátásról, a kedvességről, Tovább