szemrehányás, fekete pötty
2015-08-03 | Szirkablog
Kinn eszünk, egy darázs Ármin körül dong.
– Ó, te darázs! – mondja neki rosszallóan. – Tehetetlen vagyok veled szemben!
A teraszon reggelizünk, ahol a gyerekeknek elfér egy kis asztal, a felnőttek meg a kanapén üldögélnek, asztal nélkül, így Ármin előtt van az én poharam is. Megkóstolja a turmixot és elkezd viccelni vele, hogy olyan finom, megissza az enyémet is. Szirkának nem tetszik a gondolat, hiába próbálom nyugtatni, hogy csak vicc és hogy hagyja ott a poharat nyugodtan.
– Mindenesetre ide teszem – rakja át az erkélyláda szélére.
Egy vékony lécén civakodnak (Ármin barkács holmijából), húzgálják egymás kezéből.
– Szirka, ha eltörik – figyelmezteti Ármin –, neked teszek szemrehányást!
– Anya, te egy úrnő vagy, apa meg egy úr – mondja Szirka.
– És te ki vagy? – kérdezem mosolyogva.
– Én egy senkiházi.
Felnevetek, de hozzáteszem:
– Jaj, ilyet ne mondj, az nem jó.
– Azért mondom, mert nevetsz rajta.
Szirka állandó babaházas játéka hirtelen iskolásba fordul és a magányos teszek-veszek helyett nekem kezd magyarázni, hogy kik olvastak-számoltak-írtak ügyesen, majd kiderül, hogy a tanítónéni valakiknek “fekete pöttyöt” adott, mert tanulás helyett csak játszottak és – félkörre emelt szemöldök – fokozatú skandallum! – jobbról balra írtak.
– Anya, találtunk egy döglött egeret! – ront be Ármin az ajtón.
– Hajaj! – sejtem a rosszat.
– Tessék?
– Mondom: “Hajaj!”
Kis komputálási szünet után ez az input az “irreleváns” feliratú folderbe kerül.
– Találtunk egy döglött egeret! – tér vissza a lényegre. – Az enyém lehet?
Nem kis unszolás után – és mivel az egér láthatóan már elkezdett inkább az enyészeté lenni – lemondott arról, hogy sajtájának tekintse és felhozza a szobába. Helyette elásta és sírt építettek neki.
– Anya, tudtad, hogy az indiánok korában létezett szőrmók? Hasonlított a gyűrűsfarkú makira, csak…
– Csak nem volt gyűrűs a farka?
– Nem voltak csíkjai.
– Akkor ezt kitaláltam – mosolygok, de a lényeg még hátra van.
– És nagyon gyorsan tudott futni! Egy perc alatt ott volt a könyvtárban.
Szirka matekozik, sorra mondja be a jó megoldásokat kapásból.
– Neked ez már pipakönnyű! – örülök.
– Persze, anyuci, törekszem rá!
Rajzos album: klikk az első képre, onnan lapozás, egymásra ható témák és stílusok megfigyelése, velünk örülés.