Miről szól a Down-szindróma világnapja – és mit jelent az értelmi fogyatékos?

2016-03-21 | Szirkablog

Van, aki megmondja, milyen formában esne jól neki a Down Világnapi szolidaritás. Megmondom én is.

 

Nincs olyan megmozdulás, akció, videó vagy nyilatkozat, ami mindenkinek tetszene, nem kivétel a Down-szindróma világnapja köré szerveződő aktivitás sem. Vannak helyek, ahol a szimpatizánsok kék-sárgába öltöznek, még gyakrabban színes, felemás zoknikat húznak a Down-szindróma világnapján.

 

 

down-syndromeSockskép innen

 

 

De olvastam egy szülő kérését, hogy az ő családjukért lécci ne tegyenek semmi efféle üres, instagramosítható gesztust. Hanem

• barátkozzanak fogyatékossággal élő felnőttekkel,

• álljanak ki a saját gyerekeik iskolájában az inklúzió mellett,

• ne használjanak bántó kifejezéseket,

• tájékozódjanak a fogyatékosság társadalmi modelljével kapcsolatban

• és a mindennapokban kerüljék a képességsovinizmust – vagyis azt, hogy a fogyatékossággal élőkkel úgy bánnak és úgy beszélnek róluk, mintha kevesebbet érnének, és mintha az ember értékét az határozná meg, hogy egy képzelt teljesítménynormához képest mit produkál mondjuk egy IQ teszten (de ha mozgássérült, akkor a futópályán).

 

Bár én azt gondolom, hogy a színes zokni nem zárja ki azt, hogy fogyatékossággal élő barátunk legyen, és a külső jelek nem feltétlenül csak pótlékai a valódi, gyakorlati fellépésnek, hanem kiegészítői is lehetnek, azért ez a lista mégiscsak nagyon fontos elemeket tartalmaz. És benne van az én egyik vesszőparipám is. Igen, a nyelvi.

 

Angolban ez viszonylag jól leírható azzal, hogy ne használd a “retard”, “moron” és hasonló sértő szavakat, hanem beszélj tisztelettel. Magyarul viszont nem az a jellemző probléma, hogy a fogyatékosokat lehülyézik (bár nyilván ilyen is van), hanem hogy a hülyéket lefogyatékosozzák. Az utca hétköznapi emberétől kezdve a kreatív nyelvhasználatukból élőkig a legszélesebb rétegek érzik úgy, hogy teljesen rendben van, sőt kifejezetten poénos dolog értelmi fogyatékosnak nevezni azt, aki rosszindulatú, dilettáns, korrupt, más véleményen van (!), csúnya, szokatlanul viselkedik, udvariatlan, önző, szétszórt, szűk látókörű, harácsoló, visszataszító, érzéketlen, embertelen, durva, felelőtlen, figyelmetlen, kulturálatlan, gonosz, gusztustalan, alattomos, vállalhatatlan, szubhumán, hebehurgya, becstelen, szívtelen, hatalmaskodó, arrogáns, merev, földhözragadt, közönséges, agresszív, faragatlan, galád, szemét, hülye. Helyénvaló az alacsony IQ-t a tisztességtelenséggel, aljassággal, kapkodással, hozzánemértéssel, primitívséggel, arroganciával, emberhez méltatlansággal azonosítani. Még a “belső körből”, a fogyatékosok védelmében is oké értelmi sérültnek nevezni azt, aki szakmai hozzáértés nélkül, nyilvánosan áll ki egy kirekesztő oktatási gyakorlat mellett.

 

 

Teljesen rendben van ugyanazzal a szóval megnevezni azt, akit megvetsz, akit a legrosszabbnak gondolsz, akitől elhatárolod magad, mint amit Szirkának írnak a papírjára az ún. tanulási képességet vizsgáló bizottságban, és aminek őt bárki bármikor nevezheti, “hiszen az!”. Hivatalosan és nem hivatalosan is bárki mondhatja rá, hogy értelmi fogyatékos, értelmi sérült, alacsony intellektusú, bemondhatnak az IQ-jára egy kétjegyű számot, hasonlót, mint amit a hülyékre mondanak.

 

 

Olyannyira rendben van ez, hogy ha szólok érte, belekötök, én vagyok az, aki nem érti a poént vagy egyenesen a nyelvet meg az ő működését: azért, mert ugyanúgy néz ki az értelmi fogyatékos, amikor a szemét hülyére mondják meg amikor az én gyerekemre, az még nem ugyanaz a szó, az én gyerekemről nem mond az semmit, hogy a szemét hülye egyik szinonimájával nevezik meg, és ez alapján döntik el, hogy melyik oviban állnak egyáltalán szóba velem (vele nem!), milyen oktatást kaphat, milyen szakmát tanulhat, milyen munkákat végezhet. Különben is micsoda hülyenyugatbérenc PC-rendőr vagyok én, hogy abba akarok beleszólni, milyen szavakat használjanak az emberek, hát álljon már meg a menet meg a szent világszabadság! Ha ez jutott eszébe, joga van kimondani!

 

Végül is ez igaz, nem várhatom el, hogy aki nyilvánosan megszólal/leír, az rászánja azt tizedmásodpercet, amibe egy másik szó megtalálása kerül. Ráadásul ilyen mondvacsinált ürüggyel, hogy az értelmi fogyatékos kifejezésnek bármi köze lenne az értelmi fogyatékosokhoz! Ha a beszélő/író közben nem az értelmi fogyatékosokra gondolt, hanem arra a rohadékra, aki megint beleköpött a liftbe, akkor annak a világon semmi köze az értelmi fogyatékosokhoz. Ez eldőlt már ott benn a beszélő/író fejében, aki nem teszi fel a kérdést, hogy miért jutott eszébe olyan evidensen ez a semmiköze kifejezés, és akinek az életén nincs ott ez a stigma, hogy mások róla nevezik el, amit utálnak. Megáll ott a nyelv a fejében, ahol ő gondolta, és ha te ezt a belügyet kihallgatod, úgy kell neked. Érdzsjól.

 

ilyenerzeskép innen

 

Én azzal is kibékülnék, hogy ha annyira lehetetlen dolog az okosaknak egy másik kifejezést választaniuk a hülyékre, akkor azokat ne nevezzék értelmi fogyatékosnak, akik másképp tanulnak, mint az átlag. De mindig elkopnak az új nevek is, mert az emberek bántani akarják egymást azzal, hogy megvetett, alacsony státuszú csoportok tagjának nevezik őket. Ezen az segítene, ha ezeket a megvetett, alacsony státuszú csoportokat engednénk szépen feljebb emelkedni. Drága a fejlesztés, az oktatás, drága a minden (nem annyira, mint az ezek nélkül felnövők későbbi eltartása, de ez másik kérdés), de az nem kerül egy kanyi fillérbe sem, hogy te, aki ezt olvasod, ezentúl egy másik szót használj, amikor legközelebb (értelmi) fogyatékosnak neveznél valakit, akit kritizálni vagy elutasítani akarsz. Cserébe meglehet közben a jó érzésed, hogy most neked köszönhetően eggyel kevesebb lesz a megalázás a világban.

 

A nemzetközi szervezetek minden évben választanak valamilyen témát, amit a Down-szindróma világnapja kapcsán igyekeznek a figyelem fókuszába vinni, pl. az oktatást, a munkát, vagy idén a barátságok, közösségek témáját. Az európai Down-szindróma szervezet, az EDSA kampányában ez volt a magyar kép:

 

 

2015-05-09-12.18.21-2-1kép innen

 

 

De a Down Világnapok végül mind ugyanarról szólnak: hogy  büszkék vagyunk. Ezért voltak jók korábban a látványos, tömeges Világnapi Gálák és ezért volt olyan jó most szombaton katonazenekarral masírozni a belvárosban a Kromoszóma Karneválon. Mert hihetetlenül büszkék vagyunk egymásra, magunkra, a teljesítményünkre, a hétköznapjainkra, az ünnepeinkre. Az életünkre, így ahogy van, a maga sokféle kerekségében.

 

 

Kromoszóma Karnevál, műsorvezetők

Novák György és Stohl András, a Kromoszóma Karnevál műsorvezetői

Mészáros Annarózsa fotója, a többi itt

 

Persze, a “külföldi példa” nyomán én is vérszemet kedvet kaptam, hogy kérjek valamit a Down Világnapra. Ha gondoljátok, akár húzhattok felemás zoknit is, de elsősorban ne vegyétek el tőlünk ezt a büszkeséget, az emelt főt, a nyílt tekintetet. Szánjátok oda érte azt a pillanatot, míg kigondoltok egy másik szót.

 

 

És jövőre gyertek el, együtt büszkélkedni a kerek életünkön! 🙂

 

 

10398739_1010934665635071_2340301728703686257_n

1. Nemzetközi Kromoszóma Karnevál. Jövőre veletek!

 Mészáros Annarózsa fotója, a többi itt

|

Egy hozzászólás a(z) “Miről szól a Down-szindróma világnapja – és mit jelent az értelmi fogyatékos?” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Amikor az "értelmi fogyatékos" csak egy vicces sértés - Down-szindrómával kapcsolatos hírek, információk, tények

Vélemény, hozzászólás?