Egy jegesmedve nem csinál nyarat

2018-02-24 | Szirkablog

Szépen lassan gyógyulgatunk a betegségekből. Ármin már alig köhögött, amikor egy gördeszka segítségével úgy elesett, hogy agyrázkódása lett, most emiatt kellett feküdnie. Szirka nagyon kedvesen hozta-vitte, amit kért, mellé ült, hogy “vigyázzon rá” és örült, hogy még a szokásosnál is több mesét hallgatunk. A teljes kíméletbe azért a rajzolgatás belefért, amikor már jól érezte magát. Kímélet ide vagy oda, azért ő szorzótáblás spirálokat rajzolgatott. Ezen látszik, hogy hogy kell:

Felírjuk a szorzótáblát, a kétjegyű számok számjegyeit összeadjuk, és ez lesz a lépések száma. Mindegyik után 90 fokban irányt változtatunk, mindig azonos irányban. Majdnem minden szorzótáblával más ábra jön ki, tényleg érdekes. Szirka a kettest csinálta meg (jobb oldalon, a széle fent lelógott a lapról):

A kis négyzetek színezgetése olyan jó mókának bizonyult, hogy ettől fogva napokig kockásat rajzoltak.

– Sok színes rajzot készítek – lapozgatja Szirka a füzetét. – Az utókornak.

Ezeket meg Ármin rajzolta:

Ármin kisebb kockák felé ment tovább és vasalós gyöngy mintákat meg “számítógépes játékokat” tervezett:

Szirka pedig a szabad rajzokba építette be a kockákat, pl. így:

A hármas metrón utazunk, Szirka panaszkodik, hogy micsoda rozoga szerelvény ez, meg kellene javítani. Hozzám bújik, hogy ő ettől fél, nyugtatgatom, szerencsére csak egy megállót kell mennünk vele. Még az aluljáróban is panaszkodik:
– Rettentően rozoga volt!

Másnap megint útra kelünk, amikor szóba jön a metró, megijed, meg kell nyugtatni, hogy nem azon a vonalon megyünk. Ha valaki nem tudta volna, mennyire érett meg a metró a felújításra…

Szirka szépen dokumentálta, hogy a tejjel, ecettel, citromlével írt láthatatlan leveleket hogyan vasalom láthatóvá:

De sajnos nem volt olyan nagyon látványos a dolog (itt még sötétítettem is a képen):

Kissé hitetlenkedve próbáltuk ki a szódabikarbónával szénsavasított limonádét, de nem csalódtunk, borzalmas íze lett:

Ármin dokumentációja

Szirkának van egy kedvenc piros hajú babája, amit akkor kötöttem neki, amikor őt vártam. Akkor még nem tudtuk, hogy Szirkának fogják hívni, és Bömbike néven emlegettük. Amikor ő Szirka lett, akkor a baba örökölte meg a Bömbi Baba nevet. Ezt emlegetem fel neki:

– De régen volt, amikor te voltál Bömbike!
– Emlékszem! – mosolyog vissza.
– Emlékszel, amikor még a hasamban voltál? – kérdezem, félig viccelve, félig mert kíváncsi vagyok, hogy mi van erről a fejében.
– Igen – hagyja jóvá.
– És mire emlékszel?
– Hogy Bömbike, Bömbike! – nevet.
– Ezt hallottad?
– Nem biztos…

Szirka rajza

Szirka szerényen kommentálja magát:
– Elfogyott a banán, állapítottam meg bölcsen.

Szirka olyan ügyesen vigyáz Lénára, hogy nem is megyek mindig rögtön utánuk, amikor jönnek-mennek a lakásban, de egyszer csak ezt hallom:
– Higgadjunk le Lénácska, higgadjunk le.

Ármin rajza

Szirkát dicsérem, mert nagyon ügyesen koncentrált a mateknál.
– Az embernek az esze a helyén legyen! – válaszolja büszkén sugárzó arccal – Ez az én jelszavam!

Ez is Szirka matekja, a kettes és a hármas szorzótáblán satírozott végig, és kiderült, hogy így a hatos is meglett 🙂

Ez meg az írás gyakorlása, csontvázzal:

Arról beszélünk, hogy a házi kukoricás kenyérből nem igen lenne finom a bundáskenyér, mert nem nagyon szívná fel a tojást.
– Hajszálcsövesség! – nevezi meg Szirka a jelenséget hallatlanul találóan.

Szirka rajza: Judit vár-kalapban, Mufurcokkal

Szirka magyaráz:

– Az idő nem áll meg a kerekén. Van egy ilyen mondás. Sztív Kamberó mondta.

(Sztív Kamberó abban a pillanatban lett kitalálva.)

Ármin állatos szólásokat fejteget, nem mindegyiknél jut eszébe a megoldás. Azt ajánlom neki, hogy olvassa fel, hátha Szirkának van ötlete. Naná, hogy van: Amikor azt hallja, hogy “egy (valami) nem csinál nyarat”, gondolkodás nélkül vágja rá, hogy jegesmedve, amikor meg azt, hogy “itt van a (valami) elásva”, mindjárt tudja, hogy vakond.

Az “Első Larousse atlaszom”-at olvasgatjuk, keresztrejtvényekkel megsegítve: