Mi a Down-szindróma?

2014-03-20 | A Down-Szindrómáról| Ténytár

A Down-szindróma (DS)  egy veleszületett genetikai eltérés, amelyet először 1866-ban egy írt le egy angol orvos, John Langdon Down. Az azóta eltelt mintegy másfél évszázadban sokat változott a Down-szindróma megítélése, gyarapodtak a az ismereteink, és a Down-szindrómások is egyre kevésbé szorultak a társadalom peremére. Ezek a pozitív folyamatok ma is zajlanak.

3 éves Down-szindrómás kislány a babájával

A Down-szindrómát először mongoloid idiotizmusnak hívták, valójában azonban az állapotnak sem a mongol rasszhoz, sem az idiotizmushoz nincs semmi köze. Régebbi források Down-kórnak is nevezik, ma már elterjedtebb a kevésbé negatív hangulatú Down-szindróma elnevezés. 21-es triszómiaként is találkozhatunk vele, ami a 21. kromoszóma triplázódására utal.

A Down-szindróma véletlenszerűen alakul ki, tehát nem okozója sem az anya, sem az apa, nem befolyásolják sem a fogantatás előtti, sem a terhesség alatti események. Nem fejlődhet ki születés után, és nem lehet elkapni, mint egy betegséget. Minden rasszban és minden társadalmi osztályban előfordul, Magyarországon kb. 1000-ből egy újszülöttnél.

A Down-szindróma több-kevesebb különböző tünettel, és ezeknek számos kombinációjával járhat (a szindróma tünetegyüttest jelent). Így a Down-szindrómások egymástól nagyon különbözőek lehetnek személyiség, vérmérséklet, érdeklődés, egészségi állapot, tanulási nehézségek komolysága, jellege és számos más jellemző szempontjából. Ugyanakkor a Down-szindrómás gyerekek és felnőttek jobban hasonlítanak nem Down-szindrómás társaikra, mint amennyire különböznek tőlük.

kép forrása:[1]