Down Világnap 2018: Az inkluzív oktatás emberi jog!

2018-03-19 | Down gyereket nevelek| Intézmények| Iskola

Március 21. a Down-szindróma világnapja. 2018-ban az inkluzív oktatás szükségességére hívják fel a figyelmet, erről szól a korábban ütős videóiról megismert CoreDown idei filmje is.

 

 

Az inkluzív oktatás egy olyan rendszer, ahol a diákok a különbségeiktől, fogyatékosságaiktól függetlenül ugyanabba az iskolába járhatnak, mindnyájan együtt tanulnak, és együtt érik el képességeik maximumát az iskolai tananyagban, a társas együttélésben és az érzelmi fejlődésben is. Az inkluzív oktatás tiszteli és értékeli a különbözőséget, és arra készíti fel a diákokat, hogy képesek legyenek sokszínű közösségekben élni és dolgozni. Ez az az oktatási forma, amelyre minden gyereknek – a Down-szindrómás gyerekeknek is – szüksége van, ha fel akarnak készülni a való életre.

 

 

Ha a gyerekek kezdettől fogva együtt nőnek fel, azzal a legjobb lehetőséget kapják, hogy megtanulják egymást tisztelni, megérteni, és gyakorolni azokat a készségeket, amelyekre szükségük van a modern, sokszínű közösségekben.

 

Számos országban a Down-szindrómás és más fogyatékossággal élő gyerekeket még ma is kizárják a többségi iskolákból, nem részesülnek inkluzív oktatásban és egy “speciális” életútra terelik őket, élethosszig tartó következményekkel. Egyes országokban a fogyatékossággal élő gyerekek tanulhatnak a tipikus fejlődésűekkel együtt, de a tanáraik nem kapnak megfelelő képzést, nincsenek megfelelő eszközeik a tanuláshoz, nem differenciálják a tantervüket, hogy az iskolában jól érezzék magukat és hasznosítani tudják a lehetőségeket.

 

 

 

Az inkluzív oktatás emberi jog!

 

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (amelyet Magyarország is aláírt és 2007-ben törvénybe iktatott) 24. cikkében az aláíró országok vállalják, hogy az oktatás minden szintjét inkluzívvá teszik. 2016-ban az egyezményt kiegészítették a “4. számú általános kommentár (2016) az inkluzív oktatáshoz való jogról” című dokumentummal, amelyben világosan kifejtik többek között, hogy

 

• sem a szegregáció, sem az integráció nem megfelelő oktatási forma a fogyatékossággal élő gyerekek számára
• hogy TILOS az inklúzió feltételéül a gyerek képességeinek szintjét állítani
• hogy az inklúzió rendszerszinten valósítandó meg és differenciálást (egyénre szabott oktatást) igényel.
 

 

 

Az inklúzió előnyeinek elsöprő bizonyítékai vannak!

 

Több, mint 40 éve folyamatosan igazolják a vizsgálatok, hogy az inkluzívan tanuló gyerekek jobb iskolai teljesítményt nyújtanak és társas készségeik is jobban fejlődnek, mint szegregált, speciális oktatásban. Egy 2008-as áttekintés, amely 40 év vizsgálati anyagát fogja össze, egyetlen egy olyan eredményt sem talált, amely a speciális iskolák előnyét mutatta volna. A legutóbbi, 2016-ban megjelent áttekintés 280 vizsgálatot foglal össze 25 országból és megállapítja:

 

“Világos és következetes bizonyítékok vannak arra, hogy az inkluzív oktatás lényeges rövid és hosszú távú előnyöket kínál a fogyatékossággal élő és a tipikus fejlődésű gyerekek számára is. Vizsgálatok sora támasztja alá, hogy az inkluzívan tanulók jobban teljesítenek olvasásból és matematikából, kevesebbet hiányoznak, kevesebb magatartás problémájuk van és nagyobb arányban fejezik be a középiskolát, mint azok, akik nem inkluzívan tanulnak. Azok a fogyatékossággal élő felnőttek, akik korábban inkluzív oktatásban részesültek, nagyobb arányban tanulnak tovább, állnak munkába és élnek önállóan. A Down-szindrómás gyerekek körében arra is van bizonyíték, hogy minél több időt töltenek tipikus fejlődésű társak között, annál nagyobb előnyre tesznek szert számos, az iskolai teljesítménnyel és a társas készségekkel összefüggő területen, pl. jobb a memóriájuk valamint a szóbeli és írásbeli nyelvi készségeik.”

 

 

 

Az inklúzió mindenkinek a legjobb!

 

A vizsgálatok következetesen rámutatnak arra is, hogy a tipikusan fejlődő gyerekek iskolai teljesítményére az inkluzív oktatás nem csak hogy nem hátrányos, de még kicsit javít is rajta. és azok, akik inkluzívan tanulnak együtt fogyatékossággal élő társakkal, pozitívabban állnak a különbségekhez, jobb társas készségekkel és ismeretekkel rendelkeznek, jobban viselkednek és fejlettebb egyéni értékrenddel és etikával rendelkeznek.

 

Itt az ideje, hogy lebontsuk a korlátokat az inklúzió előtt, felszámoljuk az előítéleteket azzal kapcsolatban, hogy a Down-szindrómás gyerekek mennyire tudnak a tipikus fejlődésű társaikkal együtt élni, és – az iskolákkal kezdve – elkezdjünk egy olyan világot építeni, amely minden gyereket a maga egyéniségével együtt fogad be és becsül meg.

 

 

Szöveg: Include Us From The Start

 

 

 

Ez a történet egy Down-szindrómás kislányról szól, aki válaszúthoz érkezett.

 

Lea iskolába megy

 

Volt egyszer egy Lea nevű kislány. Egy napon iskolás lett. A többi gyerekkel együtt elindult az iskola felé, de egy útjelző tábla megállította.

– Nem jó irányba mész! Gyere utánam!

Elvezette egy speciális iskolához.

– Miért itt kell tanulnom? – kérdezte Lea.

– Azért mert te is speciális vagy és itt kezdődik a te speciális utad. Gyere!

Látod, amikor felnősz, speciális, fogyatékossággal élő barátaid lesznek, speciális, védett munkád lesz, és speciális lakóhelyed lesz, ahol biztonságban és a világtól védve élhetsz.

– De én nem speciális vagyok, hanem Lea! – felelte a lány. – Nem akarok speciális helyen lakni. Ott szeretnék élni, ahol a többi ember.

És a lány elindult visszafelé.

– Nem akarok speciális munkahelyet. Ott szeretnék dolgozni, ahol mások.

– Nem akarom, hogy csak fogyatékos barátaim legyenek. Mindenkivel szeretnék barátkozni.

Végül visszaértek oda, ahonnan indultak:

– És nem akarok speciális iskolába járni. Együtt akarok tanulni mindenkivel.

– Hát, akkor azt hiszem, mégis erre kell menned – felelte az útjelző tábla. – De tudod, lehet, hogy nem lesz könnyű.

Lea ránézett:

– Ki mondta, hogy az a jobb, ami könnyű? – mosolyodott el és beszaladt az iskolába a többi gyerekkel együtt.

 

Itt a  vége kezdete

 

Hadd legyen ez a történet a helyes út kezdete!

 

Az inkluzív oktatás emberi jog.

Ideje felszámolni a korlátokat.

 

 

Vélemény, hozzászólás?