Hason fekvés és függőleges tartás

2014-04-28 | Down gyereket nevelek| Fejlődési területek| Mozgásfejlődés| Nagymozgás

Egy laza izomtónusú (hipotón), esetleg gyenge izomzatú kisbaba mozgásfejlődésében sokat segíthet, ha tudjuk, hogyan érdemes tartanunk, hogyan érdemes letennünk. Mivel segíthetünk neki, hogy megtanulja a fejét felemelni és megtartani?

Hason fekvés

A hason fekvés nagyon nehéz egy kisbabának, mert a gravitáció ellenében kell a fejét megemelnie és a karjaival kell kitámasztania magát. Akármilyen nehéz is ez a két feladat egyszerre, mégis szükséges a gyakorlásuk, hogy a baba nyaka és a karja erősödjön. Lehet, hogy 2-3 hónapos is lesz, mire erre készen áll, de ezt nem kell tétlenül várnunk.

A fej emelése sokkal könnyebb feladat, ha nem vízszintes testhelyzetből kell végrehajtani. Először ezért függőleges testhelyzetben öleljük magunkhoz a babát, úgy, hogy a feje a vállunkon nyugodjon. Egyik kezünkkel támasszuk meg a hátát, a másikkal tartsuk meg a feneke alatt úgy, hogy a lábai össze legyenek zárva. Figyeljünk rá, amikor megemeli a fejét és segítsünk neki, ha már nem bírja tartani.

A következő lépésben feküdjünk le úgy, hogy a törzsünk 45 fokos szöget zárjon be a talajjal (támasszuk ki a hátunkat párnákkal vagy használjunk dönthető háttámlás fotelt). Fektessük a babát a mellkasunkra és tartsuk meg a fenekét. Tegyük a könyökét a válla alá és beszéljünk hozzá, hogy kitámasszon, felemelje a fejét és ránk nézzen.

Ha ezekben a testhelyzetekben már sokat emelgeti a fejét, megpróbálhatjuk sima felületen is hasra fektetni. Kezdetben szükség lesz rá, hogy a fenekét lenyomjuk, a könyökét pedig betegyük a válla alá és ott is tartsuk. Ha így segítünk neki, el tudja kezdeni erősíteni azokat az izmokat, amelyekkel később már egyedül is megtartja magát. Mivel így egyszerre három ponton kell megtartanunk, könnyebb dolgunk lesz, ha a sarkunkra ülünk mögötte és a térdünkkel tartjuk meg a fenekét, miközben előre hajolunk és a kezünkkel a könyökét tartjuk. Ha tükröt teszünk elé, beszélhetünk is hozzá, de egy másik ember vagy egy elé tett játék is érdekes látványt nyújthat.

Fokozatosan hagyjuk el a kitámasztásokat, ahogy már nincs szüksége rájuk.

Tegyünk elé érdekes játékot és hagyjuk el a kitámasztásokat, amikor már meg tudja tartani magát

Függőleges tartás

Ha a babát függőlegesen tartjuk meg az ölünkben, láthatja maga körül az embereket és a világot. Nagyon fontos, hogy a törzsét egyenesen és szilárdan tartsuk. Legjobb, ha először tükör előtt gyakorolunk, hogy lássuk, ha oldalra csuklana a törzse. Húzzuk ki jól magunkat, mert ha mi meggörnyedünk, a baba is görnyedt lesz az ölünkben. Egyik kezünkkel nyúljunk át a karja alatt és tartsuk meg a mellkasát, a másikkal a feneke alá nyúlva tartsuk a lábait egymáshoz közel. Ha játékot tartunk elé, ügyeljünk rá, hogy a játék ne kerüljön szemmagasság fölé, mert akkor hátra kell hajtania a fejét. Csak addig tartsuk ebben a helyzetben, míg megtartja a fejét. Ha elkezd előrebillenni a feje, akkor elfáradt és ideje abbahagyni a gyakorlást.