Matyi, Peti és a babajelbeszéd

2017-03-16 | Down gyereket nevelek| Fejlődési területek| Kommunikáció fejlődése

Matyi és Peti Down-szindrómás kisgyerekek, akiknek a tipikus fejlődésű társak között megtanult babajelbeszéd segít kifejezni azokat az igényeket és gondolatokat, amelyeket elmondani még nem tudnak.

Matyi

„Matyi kétéves, eleven, mindenkit elbűvölő kisfiú, azonban mindig mást akar, mint amit kellene. Egy dackorszakos fiúval nem egyszerűek a mindennapok, de mióta a babajelbeszéddel megismerkedtünk, sokkal könnyebb az életünk. Matyi könnyebben kezelhető, nyugodtabb. Örömmel tanulja és használja a jeleket. Egész nap jelel, mintha egész nap járna a szája, úgy jár a keze, igyekszik mindent kifejezni egyre bővülő jelkincsével.

A Beszélő Babakezek tanfolyam foglalkozásain kisfiam szívesen játszik a sok aranyos gyerekkel és az érdekes játékokkal. Kedvencei az ugráló kismajmok. Matyi pörgős gyerek, szereti az ugrálást. Minket is mindig megpróbál rávenni, hogy vegyük ölbe és ugráljunk vele (mutatja az ugrálás jelét).

Matyi ügyesen alkalmazza a megtanult jeleket kívánságai kifejezésére. Kedvenc játékai, a csúszda, labda jelével mindig eléri, hogy teljesüljön akarata. A jelelés mindannyiunknak nagy segítség: megértjük, hogy mit szeretne, ő pedig boldog, hogy ki tudja fejezni magát. Nekünk a babajelbeszéd nagyon-nagyon fontos, szinte létfontosságú: végre “beszélünk”. Örömteli meglepetés: Matyinak a jelelés mellett a beszéde is fejlődik. Mivel mi is mindig szavakkal kísérjük a jeleket, ő egyre több új szót mond.

Úgy érzem, a babajelbeszéd az egyik leghasznosabb dolog, amit Matyival teszünk. A lányom is később kezdett beszélni és ha tudtam volna, hogy létezik babajelbeszéd, akkor sok kínlódástól kíméltük volna meg őt is és magunkat is.

Soha nem lehet tudni, hogy egy gyerek mikor kezd beszélni, érdemes időben elkezdeni a babajelbeszéd tanulását. Minden szülőt, főleg a Down-szindrómás babák szüleit arra biztatom, ne veszítsenek időt, vágjanak bele. A gyerekük így sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb lesz. A befektetett energia megtérül, ebben teljesen biztos vagyok.”

Mihalik Piroska, Matyi anyukája, háromgyerekes anyuka

Peti

„Reménykedve, de szorongással kezdtem a Beszélő Babakezek babajelbeszéd-btanfolyamára járni. Mit szólnak majd a többiek egy Down-szindrómás gyerekhez a csoportban? Az ember fél kilépni a biztonságos köreiből. Attól tartottam, hogy nem fogadnak el bennünket a tipikus fejlődésű gyerekek anyukái. Szerencsére nem így történt. Kata, az oktatónk olyan befogadó, ránk is nagyon figyelő légkört teremtett, hogy rögtön jól éreztük magunkat. A többiek is kedvesek, érdeklődők voltak.

A jelelés megkönnyítette a mindennapokat. Mivel egyáltalán nem kiszámítható, hogy a Down-szindrómásoknál mikor indul be a beszéd, így nekem nemcsak néhány hónapot, hanem akár több évet is át kell hidalnom vele. Nagy örömömre hamarosan Peti megtanult olyan egyszerű jeleket, mint a „még” és ki tudta fejezni kívánságait.

Nagy élmény volt számunkra, amikor a balatoni nyaralás után, ahol rengeteget biciklizett az apjával, otthon, ahol már nem volt kerékpár, meg tudta mutatni a biciklit jelelve, hogy neki az hiányzik. Ezt jelbeszéd nélkül sose tudtam volna kitalálni. Azóta felhoztuk a balatoni kerékpárt, hogy itthon is tudja használni.

Néha a nagyobb testvérek is jelelnek beszéd kísérete mellett Petivel, de a mindennapos családi kommunikációnkban a beszéd az uralkodó, így azt remélem, hogy a babajelbeszéd valóban a beszéd beindulásának segítőjévé válik.

Bátorítanék minden Down-szindrómás gyereket nevelő szülőt, hogy ismerjék meg a Beszélő Babakezek programot, nagy élmény és segítség lesz a gyereküknek.”

Csapodiné Nagy Anikó, Peti anyukája, hétgyerekes anyuka