A Down-szindrómás gyerekek beiskolázása

2014-11-23 | Down gyereket nevelek| Intézmények| Iskola| Óvoda

Hány éves kortól és meddig járhatnak iskolába a Down-szindrómás gyerekek? Milyen óvodákba és iskolákba veszik fel őket? Hogyan zajlik a beiskolázás, mi a szülő dolga? – Alapvető ismeretek az óvodába, iskolába készülő gyerekek szülei számára, a vonatkozó törvények linkjeivel.

 

 

A tankötelezettség

 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről úgy rendelkezik, hogy a gyerekek legkorábban abban az évben mehetnek iskolába, amelyikben augusztus 31.-ig betöltik a 6. életévüket. Down-szindrómás gyerekeknek is javasolhatják, hogy több időt töltsenek az óvodában. Ahhoz, hogy 7 évesen mehessenek iskolába, az óvoda döntése szükséges. 8 éves koráig csak akkor maradhat az óvodában, ha ezt a szakértői bizottság javasolja. Legkésőbb abban az évben, amelyben a gyerek augusztus 31.-ig betölti a 8. életévét, mindenképpen el kell kezdenie az iskolát.

 

A tankötelezettség általánosan 16 éves korig tart. Sajátos nevelési igényű gyerekek számára a szakértői bizottság javaslatára és az iskolaigazgató engedélyével a tankötelezettség felső korhatára 23. éves korig hosszabbítható meg. A felnőttoktásban természetesen ez után is részt vehetnek, különböző tanfolyamokat, akkreditált képzéseket végezhetnek el, szakmákat tanulhatnak.

 

prof photos 009

 

 

Hogyan történik a Down-szindrómás gyerekek beiskolázása?

 

Az 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet alapján a Down-szindrómás gyerekek beiskolázás előtt komplex vizsgálaton vesznek részt a területileg illetékes szakértői bizottságnál.  A felmért képességek alapján a bizottság megfelelő intézményeket javasol, amelyekből a szülő választhat. Ha választása egy olyan intézményre esik, amely nem tudja a gyereket fogadni, a bizottság azt az intézményt jelöli ki, amely kötelezően fogadja a gyereket. A gyakorlatban azonban sajnos legtöbbször nincs választék a megfelelő intézmények közül, illetve az állami oktatási-nevelési hálózat nem minden esetben tud megfelelően gondoskodni a gyerekekről. Mivel még a könnyebben integrálható gyerekek számára sincs elég befogadó intézmény, őket is speciális iskolákba irányítják.

 

Eltérő tantervű iskolákban előfordul, hogy többségi kortársak között tanulhat egy-egy Down-szindrómás gyerek, ilyen intézményeket azonban a bizottság csak akkor jelölhet ki, ha onnan a szülők befogadó nyilatkozatot hoznak. Első lépésként tehát a szülőknek kell együttműködő óvodát, iskolát keresnie (a gyerekkel majd a mindennapokban foglalkozó pedagógusokkal személyesen is érdemes egyeztetni) és a bizottsághoz már a befogadó nyilatkozattal érdemes mennie. Előfordulhat, hogy az iskola a befogadás feltételéül a bizottság határozatát kéri, ilyen esetekben eggyel több kört kell futni, de rendszerint a faramuci helyzet végül feloldódik (pl. a bizottság és az iskola telefonon egyeztet).

 

 

Hova járnak a Down-szindrómás gyerekek óvodába, iskolába?

 

Örvendetes módon az intenzív korai fejlesztés után egyre több Down-szindrómás kisgyereket fogadnak be a többségi óvodák. Ennek általában tárgyi feltétele nincs, a személyi feltételeket a gyógypedagógust nem foglalkoztató óvodákban utazó gyógypedagógusokkal biztosítják. Nagyon fontos, hogy a befogadás ne “hideg” integráció legyen, vagyis a gyereket vonják be a közös tevékenységekbe és kapja meg a részvételhez szükséges segítséget (ez általában inkább szemlélet és hozzáállás kérdése), legyen a közösségnek teljes jogú tagja.

 

Sajnos iskolából sokkal kevesebb befogadó intézmény létezik, jellemzően egy-egy alternatív tantervű (Montessori, Waldorf, egyházi) iskola, amely egyedi elbírálás alapján fogad egy-egy Down-szindrómás gyereket. A legtöbb Down-szindrómás gyerek rutinszerűen kerül speciális iskolákba, ahol a szakértői bizottság által felmért IQ értéke alapján tanul az értelmileg akadályozottak (középsúlyos értelmi fogyatékos, IQ 50 alatt) tanterve vagy a tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékos, IQ 49 fölött) tanterve szerint. A kétféle tantervben megfogalmazott célok és követelmények meglehetősen messze esnek egymástól, de mindkét csoportban figyelembe kell venni a gyerek egyéni képességeit és biztosítani kell az előrehaladás egyéni ütemét.

 

Az első 8 osztály után a sajátos nevelési igényű gyerekek egységes, négy éves speciális szakiskolában folytathatják tanulmányaikat, amelyben a közismereti és szakmai tudásanyagot egyszerre sajátíthatják el.

 

 

SYNDROME

 

 

Fotó: [1], [2]

 

Vélemény, hozzászólás?