A babajelek szakértői és szülői szemmel

2014-11-04 | Down gyereket nevelek| Fejlődési területek| Kommunikáció fejlődése

Zentai Kata, a Beszélő Babakezek™ program vezetője 2008 óta tart babajelbeszéd tanfolyamokat. Kurzusain több száz szülő és baba tanult meg hatékonyabban kommunikálni egymással, köztük Down-szindrómás gyerekek is. A babajelek használata nem csak örömöt szerez számukra, hanem a mindennapokat is megkönnyíti és a gyerekek fejlődését is segíti. A babajelekkel  és a Beszélő Babakezek programmal kapcsolatban számos szakértő fogalmazott meg támogató véleményt, ezekből olvashatunk itt néhány részletet:

Saját tapasztalataimról annyit, hogy Lőrincnél azért volt nagyon jó, mert neki egy kicsit később indult be a beszéde, a kommunikációs késztetése viszont nagy volt (mint minden gyereknek, gondolom). Aztán amikor a beszédszervei elég érettek lettek ahhoz, hogy képes legyen hangsorokat utánozni, teljesen rákattant a szavakra és egész nap szavakat akart tanulni, a jeleket szép lassan elhagyta. 2,5 évesen már szinte bármit el tudott mondani és helyesen ragozott. Most négy éves, és nagyon választékosan beszél.

Villőnél más szerepe volt a jelelésnek, ő hamar kezdett beszélni és türelmesebb is, mint a bátyja volt ennyi idősen, viszont második gyerekként kevesebb időm és figyelmem jutott rá, a jelelés pedig egy olyan dolog volt, amivel ezt egy kicsit tudtam kompenzálni. És ami még nagyon érdekes volt: a két gyerek közötti viszony szempontjából is nagyon jó volt. Amikor Villő megszületett és még nagyon kicsi volt, Lőrinc elég rosszul viselte, hogy nem tud vele kapcsolatot létesíteni. De amikor Villőnek elkezdtük tanítgatni a jeleket, sokszor együtt, az szorosabbra fűzte a szálakat közöttük. Villő 7 hónaposan jelelt vissza először, a jeleket Lőrinc is értette és sokszor kommunikáltak így egymással. Pl. Villő kérte a cumiját, akkor Lőrinc odavitte, vagy Villő mutatta, hogy ott egy lámpa, akkor Lőrinc nyugtázta, hogy igen, az egy lámpa. Nyilván nem csak a jelelésnek köszönhetően, de szerintem nagyon jó a kapcsolatuk. Villő alig 2 évesen már nagyon ügyesen beszél, néhány alapjel maradt csak, ha nagyon izgatott.

Fábián Dóra klinikai gyermekpszichológus, két jelelő gyermek édesanyja

Blanka 3 éves, nagyon aktív, mindig mosolygós és barátságos Down-szindrómás kislány. A babajeleknek köszönhetően könnyebben megértette magát a környezetével már akkor is amikor nem beszélt vagy még nagyon nehezen lehetett érteni a beszédét. Most már egyre több szót használ, de ha még nem tökéletesen értik meg, jelekkel is kíséri a beszédét. Most már egyre több jelet hagy el és a beszéd kerül előtérbe. Sok mindent megbeszél édesanyjával a könyvet nézegetve: pl. a fóka hideg vízben úszik, a víziló alszik. A babajelbeszéd sokat lendített Blanka beszédfejlődésén és egyben nagyon jó móka.

Ha a gyermeket (…) a spontán jelei mellett megismertetjük további jelekkel is, máris hatékonyabban tud társalogni a környezetével. Szülei értésére adhatja, mire van szüksége, mi keltette fel az érdeklődését, mi a problémája. A környezetéből érkező megerősítések hatására egyre bátrabban fog kommunikálni, és persze egyre gyakrabban fogja hallani az őt érintő és érdeklő szavakat is. Mindez pozitívan hat a beszédfejlődésére, az önbizalmára, a társas kapcsolataira. Mindemellett persze a szülők dolga is könnyebb, ha a beszélni még nem tudó gyermek hiszti helyett rövid úton képes megértetni velük aktuális szükségét, vágyát, fájdalmát vagy egyéb mondandóját.

Dr.Tóth Ágnes orvos, két jelelő gyermek édesanyja

1. Eszközt ad a pici kezébe, hogy már a beszéd képességének megjelenése előtt kifejezhesse alapvető igényeit. Gyermekemen tapasztalom, mekkora élményt ad ez nekik.

2. Eszközt ad a szülő kezébe, hogy már a beszédfejlődés kezdete előtt kiküszöbölje és elkerülje a kommunikációs hézagokat és félreértéseket (amelyek negatív irányban befolyásolják a szülő-gyerek kapcsolatot, valamint a szülő(k) önértékelését, és mindkét irányban növelik a kudarcélményt).

3. A szülők és gyermek(ek) a tanfolyam során együtt, játszva tanulnak, ez a közös játékélmény közelebb visz a szorosabb, közvetlenebb szülő-gyerek kapcsolathoz.

4. A kézjelek, jelelés rendszeres használata fejleszti a megfigyelőképességet és a vizuális memóriát, a figyelem tudatos irányítását és megosztását.

Fejes Andrea nyelvtanár, jelnyelvi tolmács

A Beszélő Babakezek kurzusokon együtt játszanak a szülők és a gyerekek. A babajelek mellett a szülők azt is megtanulják, hogyan gyakorolhatnak a gyerekeikkel hatékonyan és élvezetesen.

A babajelekkel Down-szindrómás kislányom, Szirka születése után ismerkedtem meg. A nemzetközi szakirodalom szerint a jelek használata segíti a kommunikáció és a beszéd fejlődését is, a Down-szindrómások pedig hatékonyabban dolgozzák fel a vizuális ingereket, mint a hallott beszédet, így nem volt kérdés, hogy mi is megtanulunk néhány jelet. A babajeleknek köszönhetjük, hogy Szirka egy éves korában jutott el az első kétszavas mondatáig, amikor a virág és a sírás jelét kombinálva hívta fel rá a figyelmem, hogy új kis barátja, Virág sír.

A babajelek szervesen beilleszthetők abba a nevelési stílusba, amelyet ma kötődő nevelésként emlegetnek, és amelyben elsődleges fontosságú a szülő és gyerek egymásra figyelő kapcsolata, kommunikációja: a gyerek jelzéseire születésétől fogva adekvátan reagálva olyan környezetet tudunk biztosítani számára, amelyben optimálisan fejlődhet. A babajelekkel ezt a korai kommunikációt is hatékonyabbá tehetjük, ami az érzelmi és a kognitív fejlődés szempontjából is előnyös lehet.

Sokan még mindig tartanak attól, hogy a jelelés a beszéd fejlődésének útjába állhat, holott számos bizonyíték van már ennek ellenkezőjére, és Down-szindrómás gyerekekkel is sok jó tapasztalat gyűlt össze. A jelek nem helyettesítik a hangzó beszédet, hanem kiegészítik azt, támogatva a hallási emlékezet hiányosságának ellensúlyozását. A babajelek egyszerűsége pedig azokat a nehézségeket segít áthidalni, amiket a hipotón szájizomzat és az anatómiai eltérések gördítenek a beszédfejlődés útjába. A Down-szindrómás gyerekeknél a beszédprodukció lassú fejlődése különösen indokolttá teszi, hogy a kommunikációt a kezdeti időszakban jelekkel támogassuk.

Szirka most nyolc éves, a jeleket már évek óta nem használjuk. Nincs rájuk szükség: gazdag szókinccsel, kreatív nyelhasználattal, ügyesen beszél.

Gyarmati Andrea pszichológus, alkalmazott nyelvész, nyelvtanár, anya

A teljes vélemények illetve további szakértői nyilatkozatok folyamatosan jelennek meg a Beszélő Babakezek blogján, ahol szülői beszámolókat is olvashatunk.