Abortusz Down-szindróma miatt
2013-06-06 | Down-szűrés| Pozitív eredmény| Terhességmegszakítás
Egy terhességet többféle többféle módon lehet megszakíttatni. Az alkalmazott eljárás elsősorban a terhesség korától függ. Amikor az abortusz Down-szindróma miatt történik, a beavatkozás általában a második trimeszterre tolódik.
A szűrő és a diagnosztikai eljárások jellegéből adódóan a magzati kromoszómaeltérések miatti abortuszokat nem lehet az első trimeszterben elvégezni, amikor még kisebb (2,5%) lenne a szövődmények aránya. A 12. hét után a terhesség megszakítására gyakran a tágításos-fogós/kürettkanalas kiürítést alkalmazzák. Az eljárás során először kitágítják a méhszájat, majd fogóval és kürettkanállal, darabokban távolítják el a magzatot és a méhlepényt. A 16. terhességi hét után azonban a szövődmények már komolyabbak lehetnek, könnyebben megsérülhet a méhszáj, a méh vagy a belek, ezért a későbbi terhességeknél az – esetenként akár több napot is igénybevevő – tágítás után gyakran oxitocinnal indítják be a vetélést.
Magyarországon a terhesség megszakítása a magzatnál talált genetikai eltérés miatt gyakorlatilag a 24. hétig történhet meg. Elvileg a 20. hétig lenne rá lehetőség, de ha a magzatot “súlyos betegnek” nyilvánítják, és a szülők döntése a diagnosztikai eredmények késői érkezése miatt halasztódik a 20. hét utánra, van lehetőség a 20-24. hét közötti abortuszra is. Jelenleg a legáltalánosabban használt diagnosztikai módszer az amniocentézis, amelynek eredményét a kismamák jellemzően a 20. hét körül vagy még később kapják meg. Ebben a terhességi korban a beavatkozás egészségügyi kockázata még nagyobb. Egy ilyen korú magzat abortusza már nem egy “sejtcsomó eltávolítása”. Ekkorra a kismama érzi a magzatmozgásokat, már látta a babát ultrahangon és elkezdett hozzá érzelmileg is kötődni.
Az ilyen késői abortusz tulajdonképpen már egy megindított koraszülésre hasonlít (koraszülésről egyébként csak a 24. hét után beszélünk). A szülés megindítása előtt vagy a szülés közben véget vetnek a magzat életének és az anyának halott magzatát kell megszülnie. Maga a folyamat érzelmileg rendkívül megterhelő lehet és hosszú távú lelki hatásai lehetnek. Fejlettebb magzatok esetében a császármetszéshez hasonló eljárást, ún. hysterotomiát is alkalmazhatnak – de erre nagyon ritkán kerül sor.
A terhességmegszakítás egy műtét, és mint minden műtétnek, szövődményei lehetnek. Ezek egy része közvetlenül a beavatkozás után jelentkezhet, más következmények csak évekkel később. Minél később végzik a terhességmegszakítást, annál több a lehetséges szövődménye. Ezek közé tartoznak:
• a fertőzések
• a gyulladások
• a vérzés
• a méhfal átlyukadása (a méh eltávolításával is járhat)
• véralvadék felgyülemlése a méhben
• a méhnyak vagy a méh hegesedése
• újabb terhességnél vetélés, koraszülés
• meddőség
Külön kell megemlíteni a lehetséges lelki következményeket, amelyek esetenként a nagy megrázkódtatásokat, traumákat követő pszichés tünetekre hasonlítanak. Abortusz után így előfordulhat:
• bűntudat, gyász
• szorongás, depresszió, fásultság
• öngyilkossági gondolatok
• kapcsolati és szexuális problémák
• gondolatbetörések (gondolatban újra meg újra lejátszódnak a megrázó események)
Visszajelzés: “Ha tudtam volna, hogy Down-szindrómás, nem tartom meg.” - Down-szindrómával kapcsolatos hírek, információk, tények