Hogyan gazdagítják a világot a fogyatékossággal élő emberek? 1: Felfedezések és találmányok

2016-03-07 | A Down-Szindrómáról| Család| Ténytár

Ami nehéz, az nem feltétlenül rossz: Milyen felfedezéseket tesznek a Down-szindrómás gyerekek szülei, és milyen találmányok megjelenését köszönhetjük fogyatékossággal élő embereknek?

 

 

barcsak_minden

A képen Gergő

 

 

“Most már tudom”

 

Sok fogyatékossággal élő ember képes hasznos munkát végezni és a közös kasszához anyagilag hozzájárulni (részletesen lásd a sorozat második részében). Attól függetlenül azonban, hogy milyen képességekkel rendelkezik és/vagy van-e lehetősége a képességeit kamatoztatni, a jelenléte a családját és a közvetlen környezetét mindenképpen gazdagíthatja. Legtöbbször a szülők számára is meglepetést okoz, hogy mi mindent tanulnak, mi mindennel gazdagodnak attól, hogy egy fogyatékossággal élő gyerekről gondoskodnak.

 

 

nem_kell_sok

A képen Csoszó Balázs

 

feltetel_nelkuli

A képen Anna

 

 

Legtöbbször a szeretet, az elfogadás és a nyitottság új szintjeiről, elmélyüléséről számolnak be, és arról, hogy megtanultak örülni olyan dolgoknak, amik korábban természetesek vagy bosszantóak voltak. Tanulnak a testvérek is, például kitartást, türelmet, kommunikációt. Jelen cikket illusztráló fotókon is arra válaszolnak a szülők, hogy mit tanultak Down-szindrómás gyerekük mellett.

 

 

felelmeim_boldogsagga

 

legnagyobb_tanitoim+

 

 

Ezek a tanulságok pedig nem csak az érintett családokat gazdagítják, hanem azokat is, akik velük kapcsolatba kerülnek. Pl. a fogyatékos gyereke mellett toleránsabbá, rugalmassabbá vált szülő nyitottságának azok is hasznát veszik, akik a munkahelyén találkoznak vele.

 

 

megvaltozott_ertekrend

A képen Julika

 

kitarto_karrierista

A képen Safranek Sára és Puskás Gergő

 

 

“A fogyatékosság az új dolgok feltalálásának motorja”

 

A fogyatékossággal élők jelenléte nem csak a családokat változtatja meg, hanem a tágabb közösség számára is pozitív változásokat hoz. Az egyik példa erre a tárgyi környezetünk alakulása: a fogyatékossággal élők kedvéért létrehozott számos dolog egy nagyobb közösségnek van hasznára. Pl. a süllyesztett járdaszegélyek és a rámpák nem csak a kerekesszékkel járókat segítik, hanem a babakocsival vagy kerékpárral közlekedőket is, a használati utasítások könnyen érthető, képes változata pedig azok számára is egyértelműbbé teheti a tennivalókat, akik tudnak (az adott nyelven) olvasni.

 

fiamtol_tanultam

 

Sok esetben nem is tudunk róla, hogy az általunk is jól ismert és gyakran használt dolgok létrejöttét fogyatékossággal élőknek köszöhetjük. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:

 

• az első írógépet Pellegrino Turri egy vak barátja számára készítette,

• Alexander Graham Bell nem találta volna fel a telefont, ha nem próbál a hallássérülteknek segíteni,

• a tranzisztor azért jött létre, hogy a hallókészülékek kisebbek lehessenek,

• az e-mailt a hallássérült Vint Cerf azért fejlesztette ki, hogy siket feleségével akkor is tudjon kommunikálni, amikor a munkahelyén van,

• Kurzwell az első szkennerrel a vakoknak kívánt segíteni,

• az állítható magasságú, kényelmes irodai székek prototípusaként ismert Aeron székeket eredetileg a mozgásukban gátolt idősek számára készítették.

 

ismerhettuk_meg

 

Az úgynevezett “inkluzív dizájn” képviselői kifejezetten azt vallják, hogy a fogyatékosság az új dolgok feltalálásának motorja. Például ha vezetés közben is jól használható kommunikációs rendszert akarnak tervezni, megfigyelik, hogyan használják a telefonjukat a vakok, honnan tudják pl. ha a telefon más eszközzel lép kapcsolatba. Navigátorok megalkotásánál azokból a fejlhasználókból indulnak ki, akik az átlagál rosszabbul tájékozódnak, így mindenki számára könnyebben követhetőek lesznek az utasítások. Pl. a “300 méter múlva forduljon északnak” helyett azt mondják be, hogy “a templom után forduljon balra, a Kossuth utcára.”  A fogyatékossággal élők igényeinek figyelembe vételével és kiszolgálásával mások számára is jobb szolgáltatást tudnak nyújtani, hiszen az ember nem egy állandó és “szabványos” igény- és képességkészlet, hanem helyzetről helyzetre változhat, hogy mire van szüksége és mire képes éppen.

 

elkepzelheto_legrosszabb

A képen Kazai Esztike

 

 

Folyt. köv.