Azoknak a családoknak, akikhez Down-szindrómás baba érkezik, sok szokatlan és nehéz feladata adódik. Az elsők között valahogyan ki kell keveredniük abból a viharból, amiben együtt örvénylik a kisbaba születését övező felfokozott várakozás, a remények, a gyerekük iránti szeretet, saját előítéleteik és félelmeik, a jövő miatti aggodalmak, és az a vágyuk, hogy a babát a környezetük szeretettel fogadja, Tovább
Hat év körüli lehetett, édesen mosolygott és áttetsző, fehér, nagylányos ruhát viselt. Olyan ruhát, amitől az ember kislányt szeretne. Odasétált a fiamhoz, aki az istentisztelet után a templom előtt körözött, és határozottan megállt a kerekesszéke előtt. Alaposan megnézték egymást. A kisfiam köszönt. Tovább
A gyerekek néha rácsodálkoznak az olyan emberekre, akikhez hasonlóval még nem találkoztak. Ha a különbség valamilyen fogyatékossághoz kapcsolódik, a szülők sokszor zavarba jönnek: sem tapintatlanok, sem kirekesztők nem akarnak lenni. Hogyan tanítsuk a gyereket egy olyan helyzetben, amiben esetleg mi magunk sem mozgunk otthonosan? Tovább
“Pár hónapja a gyerekekkel leparkoltam a szupermarketünk mellett. Meleg volt, az ablakokat lehúztuk. A boltból egy nő jött ki, kerekesszékkel. A fiam meglátta, és elkiáltotta magát:
Sokan azért jönnek zavarba, ha fogyatékos gyerekkel vagy felnőttel találkoznak, mert úgy érzik, ismeretlen helyzetbe kerültek, ahol ismeretlen szabályokat kellene betartaniuk. Olyan csapdában érzik magukat, amiben nincs garantáltan helyes mozdulat, jó szándékkal is bánthatnak, faragatlanok lehetnek, ha van rajtuk sapka, ha nincs. Tovább
