A hiszti királynő

2017-08-19 | Andiblog

Sziasztok kedves olvasóim, most olyat fogok nektek írni, amit eddig soha senkinek nem írtam.

 

Képzeljétek, szokott olyan lenni, hogy néha hisztizek, és olyan hangulatban szoktam lenni, ami nagyon rossz érzés nekem. Viszont másoknak is rossz ez a pillanat. Ezért szeretném azt, hogy ezt a stílusú viselkedést megváltoztassam, mert olyankor, amikor előjönnek ezek az érzések, akkor a szívemben mindig azt érzem, hogy nincs kivel megosztanom azokat a problémákat, amik a szívemben zajlanak. Viszont vannak olyan ismerősök és családtagok, akikkel mégis megoszthatom a problémáimat, őket úgy hívják, hogy Niki, a testvérem, anya és az Andi meg a Kati. Meg az Ádám is, aki a barátom.

 

Mindig, amikor feszült vagyok, akkor azt másokon vezetem le, és ezt nem szeretem mert akkor nekem esik rosszul, és akkor megbánom, és utána viszont kisírom magam, ami egy kicsit könnyebbé teszi a szívemet. Viszont amikor leírom ezeket, már azt érzem, hogy megszabadultam néhány problémáktól, és szintén megkönnyebbülök nagyon.

 

 

 

A hiszti akkor születik meg, amikor nem mindig értenek meg engem abban, hogyha hangosan szeretném nézni a tévét. Jó, igaz, néha igazuk van, valamelyik részben. Csak nekem ez nem tetszik, mert a tévében lévő szereplők nagyon halkan beszélnek, és amiatt veszem fel a hangerőt. A másik dolog, ami miatt hisztizni szoktam, az viszont egy női dolog és olyankor a hangulatom mindig változik. Jó vagy rossz irányba, ami rossz érzés nekem. Akkor is jön az a hiszti amikor más ruhát szeretnék felvenni, meg akkor is, amikor nem csinálhatok azt, amit én szeretnék.

 

 

Úgy szoktam én hisztizni, hogy csapkodok, de csak kicsit, mert nem szeretnék a ló másik oldalára átesni. Van, amikor kiabálok, és azt mondom anyának, hogy ez nem igazság, hogy nem azt vehetek fel, amit akarok. Anya viszont azt szokta mondani, hogy az élet néha igazságtalan.

 

Szerencsére csak nagyon ritkán esik meg ilyen dolog, viszont én megígérem mindenkinek azt, hogy nem fogok hisztizni, megpróbálok ezen javítani. És azt tanácsolom mindenkinek, hogy a hiszti helyett inkább üljetek le családaitokkal és beszéljétek meg, hogy mi nyomja a szíveteket és én is ezt fogom csinálni az én édes anyukámmal.

 

 

Vélemény, hozzászólás?